– Huszonnégy év után újraindítják a tartalékostiszt-képzést Magyarországon – közölte Benkő Tibor honvédelmi miniszter tegnap a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE).
A Hungária körúti campuson tartott állománygyűlésen csaknem négyszáz önkéntes tartalékos egyetemista, diplomás volt jelen, akik rövidesen megkezdik húsznapos gyakorlati képzésüket.
Benkő Tibor elismerését és köszönetét fejezte ki a tartalékos katonáknak, akik – mint mondta – önként vállalták a megméretést, azt, hogy tanulmányaik folytatása mellett a hazát részesítik előnyben. A tárcavezető az önkéntesekhez szólva hangsúlyozta: amire vállalkoztak, az sok megpróbáltatással jár; elsődleges feladatuk, hogy tanuljanak, készüljenek a jövőre, s mindezt a haza szolgálatában, a nemzetért tegyék. Elmondta: különleges jogrend időszakában Magyarország biztonságát csak nagyobb katonai erővel lehet biztosítani, de békében nincs szükség nagy tisztikart rendszerben tartani.
Ezzel együtt emlékeztetett: jó dolog, hogy napjainkban Magyarországon békében és biztonságban élhetünk, de ezért mindennap sokan tesznek. Benkő Tibor beszédében szólt a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési programról is. – Ez érinti a légierőt és a szárazföldi haderőnemet is – sorolta a miniszter, hozzátéve: mindez semmit sem ér, ha nincs megfelelően kiképzett személyi állomány.
Patyi András, az NKE rektora emlékeztetett, egyetemük hadtudományi és honvédtisztképző kara eddig is a honvédtisztképzés otthona volt. Hangsúlyozta, a hadsereg és az állam feltételei egymásnak: a jól kormányzott állam erős hadsereget igényel, erős hadsereghez pedig kellő létszám és jól kiképzett parancsnokok kellenek. A rektor a tartalékosokhoz szólva azt mondta: állampolgárként is hálás, hogy önként vállalták ezt a szolgálatot.
Az egyetemisták képzése nyaranta, összevont formában történik, míg az egyetemi képzési időben távoktatásban, e-learning módszerrel készítik fel a fiatalokat. A civil egyetemeken eltöltött öt év után tiszti képzésük a Ludovika Zászlóalj végzőseivel az augusztus 20-i tisztavatáson fejeződik be.
A hétfői állománygyűlésen részt vevő, csaknem négyszáz önkéntes tartalékos egyetemista a tanfolyam végére megszerzi a megfelelő alap katonai vezetői képességeket. Akik tanulmányaik mellett a tartalékosrendszerben vállalnak szolgálatot, azoknak pályázat alapján ösztöndíjat biztosít a Magyar Honvédség.
A sorkötelesség 2004-es megszüntetését követően a tartalékosrendszer is leépült, 2010-ben mindössze 17 tartalékosa volt a honvédségnek, ami tarthatatlan volt. Az önkéntes tartalékos katonai szolgálat létrehozásának az a célja, hogy kiegészítsék és olykor tehermentesítsék a hivatásos és szerződéses állományt, valamint rendkívüli állapot és megelőző védelmi helyzet esetén katonai szolgálatot teljesítsenek. Jelenleg 6700-an vannak a tartalékosok. Számuk jövőre tovább nőhet, a cél az, hogy 2026-ra húszezer önkéntes tartalékos katonája legyen a Magyar Honvédségnek.
Új kihívások
Érdemes felidézni, mit mondott májusi parlamenti meghallgatásán a szaktárca vezetésére akkor még csak felkért Benkő Tibor. A leköszönő vezérkari főnök akkor úgy fogalmazott: új kihívásokkal kell szembenéznie Magyarországnak, ezért lényegében az alapoktól kell felépíteni a Magyar Honvédséget. Hozzátette, hogy az Orbán-kormányok eddig is szem előtt tartották a haza védelmét, ennek nyomán pedig számos fejlesztés indult el az utóbbi években. Kiemelte a Zrínyi 2026 programot, ugyanakkor hangsúlyozta, a közeljövő legfontosabb feladata nemcsak ezek véghezvitele, hanem a honvédség szakmai, technikai és szervezeti felkészítése arra a fenyegetésre, amit a hibrid- és a kiberhadviselés, az illegális migrációval összefüggő terror és a radikális iszlám terjedése, továbbá a szomszédos Ukrajnában dúló fegyveres konfliktus jelent. Benkő a meghallgatáson képviselői kérdésre válaszolva elmondta: szemben az ellenzék által hangoztatottakkal a létszámhiány nem kirívó, a hivatásos állomány feltöltöttsége 80 százalék fölötti.