Balassagyarmat utcáin sétálva patinás múlt sejlik fel, centrumában az Osztrák–Magyar Monarchia idején épült házakban kereskedők várják vásárlóikat, villog a digitális hívószám egy pénzintézet pultjánál, másutt mechanikus szerkezet felé hajol egy órás.
A városban 1835-re elkészült a vármegyeháza impozáns, klasszicista stílusú épülete, mögötte az Európában egyedülálló, amerikai mintára megépített centrális börtönépülettel. Az első világháborúig tartó időszak a kórházi, bírósági, tisztviselőtelepi építkezések kora volt.
A gyorsan növekvő lakosságú város Trianon után határmezsgyére került, a XX. században elveszítette megyeszékhelyi rangját és vonzáskörét. A pártállami bürokrácia iparfejlesztést írt elő, így a hatvanas években a nyugati ipartelepen sorra épült meg a kábelgyár, a fémipari vállalat, a bútorgyár, a nyomda, illetve a vágóhíd új épülete.
Népviseletbe öltözött kislány a Szent Anna-napi palóc búcsún tavaly július 30-án
Fotó: MTI
A sors iróniájaként 1971-ben a Budapesti Finomkötöttárugyár az egykori vármegyeháza nagytermében nyitotta meg üzemét. A rendszerváltás után a fémipari vállalat, a bútorgyár, a vágóhíd és a finomkötöttáru-gyár bezárt, számos vállalkozás karcsúsítva próbált talpon maradni.
– A problémákat tetézte, hogy Balassagyarmaton a rendszerváltást követően is tízszázalékos volt a népességfogyás, és a lakosság elöregedett. Az önkormányzat vezetése az európai uniós csatlakozást követően kidolgozta népességmegtartó és gazdaságfejlesztési programját, majd áprilistól elindítottuk a fiatalok megnyerését, letelepedésük támogatását célzó Költözz Balassagyarmatra! programunkat – nyilatkozza lapunknak Csach Gábor alpolgármester.
Balassagyarmat iskolaváros, így bár éjszakai lakosságszáma 15 800, de iskolaidőben a nappali harmincezer fölé emelkedik. Ezért az önkormányzat már évek óta fáradozik azon, hogy a fiatalokat idekösse, és a népességmegtartó programjukhoz igazodva áprilistól elindították a Költözz Balassagyarmatra! programjukat.
– A tíz éve működő népességmegtartó programunk keretében minden megszülető gyermek nettó ötvenezer forint kelengyepénzt kap, az első lakáshoz jutást kétmillió forint kamatmentes kölcsönnel támogatjuk, befagyasztottuk a helyi adók rendszerét, a nagycsaládosok számára 21 ingyentelket biztosítunk – sorolja az alpolgármester. – Öt telek már elkelt: három család egy környéki településről költözött ide, s két helyből szétköltöző család is élt a lehetőséggel.
A Költözz Balassagyarmatra! program keretében az első lakáshoz jutó fiatalok száz-, háromszáz- és ötszázezer forint támogatást kapnak egy, két és három gyermek után, a hiányszakmával itt letelepedők pedig akár egy összegben is hozzájuthatnak az egy évig járó ösztöndíjukhoz, ez 1,2 millió forint kifizetését jelenti, valamint tizenegy önkormányzati fecskelakást biztosítunk az érdeklődőknek két évig úgy, hogy csak rezsit fizetnek. Ugyanakkor a munkaerőhiány miatt nyolcvan férőhelyes munkásszállót építünk egy volt iskolából – mondja Csach Gábor.
A hiányszakmák körét Balassagyarmaton a helyi munkaerőigényekre alapozva állították össze. Szükségük lenne angol és angol–informatika szakos tanárokra, gépbeállítókra, gépkezelő és karbantartó technikusokra, műszaki tanárokra, gyógypedagógusokra, vízvezeték-szerelőkre, jogászokra, óvodapedagógusokra, védőnőkre, a kórházban dolgozó belgyógyászokra, pszichiáterekre, tüdőgyógyászokra is.
A nyertes pályázónak a támogatás után legalább annyi időt kell majd a városban élnie, mint ameddig az ösztöndíjat kapta, és szándéknyilatkozatot kell aláírnia egy balassagyarmati munkáltatóval arról, hogy nála munkaviszonyt létesít, világosít fel az elöljáró.
– Balassagyarmaton a közelmúlt ipartelepítései miatt a munkanélküliségi ráta csupán négyszázalékos, vásárlóerő tekintetében pedig már Péccsel, Debrecennel egy szinten vagyunk – mondja az alpolgármester. A 2013-as főtéri rekonstrukció következtében például hét új üzlet nyílt a belvárosban.
Munkaruházati kereskedés, horgászbolt, biliárdklub, órás, ötvös, régiségkereskedő, kávéház, takarékszövetkezet, drogéria, cukrászda, olvasom az utcai portálokon, cégtáblákon. Míg korábban a főtéren és a főutcán egyetlen pad sem volt, ma már egyidejűleg háromszáz ember tud leülni. Egymást érik a programok, dzsessznapokat, komolyzenei koncerteket, palóc búcsút és sörfesztiválokat tartanak.
Egy áruház parkolójában több a szlovák, mint a magyar rendszámú autó. Szlovák oldalon sincs harminc kilométeres körzetben nagyobb település, így az ottani falvak lakossága ide jár bevásárolni. „Dolgozzunk együtt!” – olvasni egy plakáton. Az áruházba mirelit- és szárazáru-feltöltőket, csemege- és sajtpulti eladókat, péket keresnek műszakpótlékkal, kafeteriával, ahogy feltüntetik, legalább 224 185 forintos bérért. Kiss Tímea az üzletsoron a cukrásztermékeket árusítja. A somlói galuskát viszik, mint a cukrot. Népszerű a pávaszem, a francia krémes, a zserbó, sokan a minyonokat kedvelik.
A falon lévő táblán a kávéreklám így szól: „Érzéki fekete testnek és léleknek!” Az eladó évtizedekig a vendéglátásban dolgozott, most mérlegképes könyvelői tanfolyam mellett vállalta el ezt az állást. A fia szerződéses katona a fővárosban, a lánya pedig adminisztratív dolgozó egy helyi vegyesboltban. Szerinte az, aki akar, talál munkahelyet magának a városban.
A helyi ízek legjobb kimérőjében, a Svejk étterem asztalainál munkaruhás emberek, öltönyös vállalatvezetők, turisták ebédelnek. A monarchiabeli berendezésű étteremben a magyar, cseh és szlovák zamatok, cseh sörkülönlegességek viszik a prímet, Hrabal-termükben sok-sok regénybeli idézet az írótól: „A doktor átvette a lábast, beleszagolt és megörült. Ó, magyar gulyás! Méghozzá hátszínből. Mágnások eledele.”
Sinágelné Czímer Erzsébet tulajdonos éppen egy kisebb csapat helyfoglalását intézi, júniusban egy szlovákiai iskolai ballagást követően ruccanna át ide vacsorázni a húszfős rokonság. Már a jövő év májusára is van foglalásuk, elsőáldozás után látogat ide ebédre egy kisebb csoport.
Balassagyarmat hajdani világára jellemző, hogy itt született, illetve élt Horváth Endre grafikus, pengőink bankjegytervezője, Madách Imre drámaíró, Mikszáth Kálmán író, Szabó Lőrinc költő, Zórád Ernő képregényrajzoló, grafikus, illusztrátor is, de Eszményi Viktória énekesnő is. A volt rendszerben sokan hallottak Michel Gyarmathyról, aki Párizsban, nem feledve magyarságát, a Folies Bergére-ben minden magyart meghívott egy pezsgőre.
Nos, Ehrenfeld Miklós 1908. január 23-án született Balassagyarmaton. A rendező, díszlet- és jelmeztervező a fővárosba kerülve, Honthy Hanna javaslatára változtatta meg nevét, és szülővárosa után a Gyarmathy Miklós nevet vette fel. 1933-ban Párizsban telepedett le, ahol Párizs egyik legrégibb és legnevezetesebb revüszínháza, a Folies Bergére művészeti igazgatója, rendezője és jelmeztervezője lett.
Legendásan ragaszkodott magyarságához, így hosszú éveken keresztül műsorának végére egy magyar programbetétet illesztett: egy magyar esküvőt, amelynek jelenetei a Mátyás-templomban és Balassagyarmaton játszódtak.
Gyarmathy Miklós 1970-ben Párizsban kiadta verseskötetét Mosolyok és könnyek címmel, amelyben feleleveníti gyermekkori emlékeit. Abban olvasható a francia fővárosban papírra vetett gondolata, amely most akár a Költözz Balassagyarmatra! szlogenje is lehetne: „Nem múlik el egy nap, Hogy ne töprengjek azon, Hogy milyen jó is lenne, Hát Balassagyarmaton.”
