Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezelés, bűnszervezetben, üzletszerűen és különösen nagy értékre, befektetési vállalkozás vezető tisztségviselőjeként elkövetett pénzmosás és más bűncselekmények miatt emelt vádat csütörtökön a Fővárosi Főügyészség Tarsoly Csaba és négy társa ellen.
Az eljárást a nyomozás során választották le a Quaestor-alapügyről, amelyet jelenleg is tárgyal a Fővárosi Törvényszék. Az utóbbiban a Fővárosi Főügyészség 2016 februárjában benyújtott vádiratának lényege szerint Tarsoly és társai 2007 és 2015 között egy olyan bűnszervezetet működtettek, amely a 47 társaságból álló Quaestor-cégcsoport befektetőinek – egyebek mellett – a valóságban nem létező értékpapírokat is értékesített.
A Kecskeméti Törvényszékre tegnap benyújtott vádirat lényege szerint Tarsoly 2004 tavaszát megelőzően megállapodott a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet első számú vezetőjével, az elsőrendű vádlottal abban, hogy egymásnak kölcsönösen előnyös, azonban jogellenes – és egyben korrupciónak is minősülő – gazdasági tevékenységbe kezdenek.
Tarsoly vállalta, hogy az érdekeltségébe tartozó Quaestor-cégcsoporton keresztül, a takarékszövetkezet vagyonából folyamatosan finanszírozni fogja az elsőrendű vádlott – ugyancsak vád alá helyezett – fiának cégét, oly módon, hogy ezt színlelt értékpapír-vásárlásokkal leplezik. Cserébe a takarékszövetkezet vezetője vállalta, hogy esetenként a Quaestor-csoport kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges forrásokat is biztosítani fogja a szövetkezet pénzéből. Ezen összegek a későbbiekben úgy áramlottak ki a takarékszövetkezettől, hogy azokért cserébe ellenszolgáltatás nem volt, így a szövetkezetnél vagyoni hátrány keletkezett.
A vádlottak 2004 áprilisa és 2010 márciusa között összesen több mint 2,3 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a takarékszövetkezetnek, amelyből több mint 500 millió forintnak az eredetét fiktív jogcímmel végrehajtott átutalásokkal és a házipénztárból való kivétellel leplezték. Az 54 oldalas vádiratban szereplő bűncselekmények büntetési tételének felső határa – a bűnszervezetre és a halmazati szabályokra figyelemmel – huszonöt év.
A Fővárosi Főügyészség indítványozza, hogy személyi és tárgyi összefüggések miatt az eljárást a Kecskeméti Törvényszék egyesítse az ugyanitt jelenleg is tárgyalt, a soltvadkerti takarékszövetkezetet érintő perrel. Az utóbbi eljárás vádirata szerint a takarékszövetkezet 2005 és 2011 között 119 esetben nyújtott kölcsönt hitelképtelen gazdasági társaságoknak fedezet nélkül, amellyel a hetvenkét vádlott a hűtlen kezelést elkövetve több mint húszmilliárd forint kárt okozott.