A Quaestor-ügyben mint alapügyben szereplő vádlottak közül összesen 8 személlyel, köztük Tarsoly Csabával szemben nyújtott be tegnap újabb vádiratot a Fővárosi Főügyészség bűnszervezetben, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás miatt.
Eszerint Tarsoly Csaba és társai a 47 társaságból álló Quaestor-csoport működtetésének keretében 2007-től olyan bűnszervezetet hoztak létre, amelynek elsődleges célja a befektetők pénzének, értékpapírjainak eltulajdonítása volt. Az úgynevezett Quaestor Kurázsi befektetési jegyek értékesítése révén 2009–2010-ben a vád szerint összesen 2,2 milliárd forintot meghaladó bevételt tulajdonítottak el jogtalanul.
A számlavezetéshez használt úgynevezett Bróker rendszerben létrehoztak egy „Technikai T2”-nek nevezett fiktív ügyfelet és egy ahhoz tartozó fiktív értékpapírszámlát. Ezen a számlán jóváírták a valóságban nem létező Quaestor Kurázsi befektetési jegyeket, majd átvezették egy másik ügyfélszámlára, ezt követően pedig értékesítették a Quaestor Befektetési Alapkezelőnek. Az ügylet során a Quaestor Értékpapír Zrt. bizományosként járt el, így a Quaestor Befektetési Alapkezelő felé történő elszámoláskor a fiktív ügyletek révén leplezték a valódi forgalmat, ami lehetővé tette a 2,2 milliárd forint eltulajdonítását.
A vád szerint a vádlottak ezzel biztosították a Quaestor-cégcsoport további működését akkor, amikor egyéb értékpapírok jogtalan eltulajdonítására nem volt lehetőség, és a kötvényértékesítésből származó bevétel is csökkent. A Fővárosi Főügyészség indítványozta, hogy a Fővárosi Törvényszék az újabb bűnügyet a már folyamatban lévő alapüggyel egyesítse.
A Quaestor-ügy 2015 márciusban pattant ki: a Magyar Nemzeti Bank akkor megállapította, hogy a Quaestor Értékpapír Zrt. mintegy 210 milliárdos vállalati kötvénykibocsátásából 150 milliárd forintnyi fiktív volt. A vádbeli elkövetés értéke mintegy 77 milliárd forint, az ügynek több mint harmincezer sértettje van.
Az alapügyben az ügyészség öt vádpontban 5458 rendbeli csalást és sikkasztást ró a 11 vádlott terhére. A bűnszervezet irányítójaként Tarsoly Csabát 753 rendbeli cselekménnyel vádolják, ezek alapján öttől huszonöt évig terjedő fegyház szabható ki. A Quaestor-cégcsoport mintegy félszáz gazdasági társaságból állt. Az alapügy bonyolultságát jellemzi, hogy az ügyben a nyomozati iratok nagyjából 130 ezer oldalt és mintegy öt terabájt mennyiségű adatot tesznek ki.
Az alapügyhöz kapcsolódóan továbbra is vizsgálja a Nemzeti Nyomozó Iroda az alapbűncselekménytől elkülönített, de az abból származó pénzösszegek azonosítását szolgáló pénzmosást. Mint azt Bagoly Bettinától, a törvényességi felügyeletet gyakorló Fővárosi Főügyészség szóvivőjétől megtudtuk, ennek a nyomozásnak egyelőre nincs gyanúsítottja, a külföldi hatóságoknak jogsegélyben megküldött kérelmekre még nem érkeztek vissza a válaszok.
Ugyanakkor még tavaly októberben vádat emeltek Tarsoly Csaba és strómanja ellen. A botrány kirobbanását követően Tarsoly átíratta a cégcsoport egyes elemeit a nyolc osztállyal rendelkező Orgovány Bélára. Ezt az ügyet is egyesítették az alapüggyel.