Július 19-ére ismét gyanúsítottként idézte be a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) a Jobbik EP-képviselőjét, Kovács Bélát – tudta meg Magyar Idők. Az ügyészek jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja miatt már június 23-án ki akarták hallgatni a politikust – akit egyébként kémkedéssel is gyanúsítanak –, ám ekkor nem jelent meg a nyomozó hatóságon. A főügyészséget hivatalosan nem tájékoztatták a távolmaradás okáról, ám Kovács Béla ügyvédje a sajtó érdeklődésére kijelentette: ügyfelét külföldön, kórházban kezelik. Információink szerint az újabb idézés tértivevénye péntekig nem érkezett meg a KNYF-hez. Amennyiben a politikus ismét távol marad, és nem mutat be hivatalos orvosi igazolást, a Központi Nyomozó Főügyészség elrendelheti az elővezetését, ha pedig nem találják, kiadhatják ellene a nemzetközi elfogatóparancsot is.
A gyanú szerint Kovács Béla 2012-ben, illetve 2013-ban uniós költségkeretének terhére gyakornoki szerződést kötött három magánszeméllyel, ők azonban semmilyen munkát nem végeztek, és még csak nem is jártak Brüsszelben.
A nyomozóhatóság szerint a fiktív szerződésekkel a politikus 27 ezer euróval, vagyis több mint nyolcmillió forinttal károsította meg az európai közösséget. Kovács Béla mentelmi jogát június elsején függesztette fel az Európai Parlament (EP).
Ha a jobbikos EP-képviselő ismét távol marad és nem mutat be orvosi igazolást, elrendelhetik az elővezetését
A politikus jogi védettségének megvonását Polt Péter legfőbb ügyész kérte tavaly szeptemberben az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalától, az OLAF-tól érkezett jelzések alapján.
Ismert, amikor a kémkedési ügyben 2015-ben az EP felfüggesztette Kovács Béla jogi védettségét, azt is meghatározta, hogy a politikus nem vehető őrizetbe és a hatóság egyéb kényszerintézkedéssel sem korlátozhatja képviselői munkáját. A grémium a költségvetési csalás ügyében ilyen megkötést nem fogalmazott meg. Ezt azzal indokolta, hogy a jobbikos EP-képviselő három alkalommal nem jelent meg az uniós jogi bizottság előtt, amely a csalás ügyében kívánta őt meghallgatni.
Az uniós képviselőt költségvetési csalással gyanúsítaná meg a nyomozó hatóság
Emlékezetes: az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014 áprilisában tett feljelentést, miután a képviselő egy jelenleg is titkosszolgálati tevékenységet folytató egykori KGB-ügynökkel kapcsolatos nyomozás során a magyar elhárítás látókörébe került, mert konspiratív módon kapcsolatot tartott orosz diplomatákkal. Kovácsot végül 2015 novemberében gyanúsíthatták meg kémkedéssel, ugyanis az EP-ben addig húzódott a döntés. Az ügy felgöngyölítését lassította, hogy a nyomozóknak több ország hatóságától is jogsegélyt kellett kérniük. Lapunk értesülései szerint Lengyelországból, Olaszországból és Franciaországból érkeztek is adatok.
Mint arról beszámoltunk: a kémkedés és a költségvetési csalás gyanúja miatt elrendelt nyomozásokat a KNYF néhány másfél hónappal ezelőtt egyesítette, így amennyiben Kovács Bélát mindkét tényállásban elmarasztalják, a bíróság jóval súlyosabb halmazati büntetést szabhat ki vele szemben. Az egyesített nyomozások legutóbb megállapított határideje szeptember 20-a.
