– A diplomamentő programnak köszönhető, hogy működésének két éve alatt mintegy hatezer diák le tudta tenni a nyelvvizsgát és átvehette oklevelét – véli Berényi Milán, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke.
(Emlékezetes, a kormány 2014-ben és 2015-ben biztosított költségvetési támogatással ingyenes nyelvtanulási lehetőséget azok számára, akik bár sikeres záróvizsgát tettek valamelyik felsőoktatási intézményben, ám nem tudták letenni a nyelvvizsgát, emiatt nem vehették át diplomájukat.) A szakember lapunknak elmondta: szerinte a program sikeres volt, és szerencsés lenne, ha újraindítanák.
Két év alatt hatezer diák sikerrel vette az akadályt
– Eredményorientált volt a rendszer, mert nemcsak a diákoknak kellett visszafizetniük a kapott támogatás felét, ha nem sikerült a vizsgájuk, de a nyelviskola sem kapta meg a rá eső támogatás utolsó részletét, ha a csoport tagjainak legalább 70 százaléka nem tett eredményes vizsgát a képzést követően – hangsúlyozta a szakértő.
Azzal kapcsolatban, hogy a támogatott diákok több mint fele tett sikeres vizsgát a diplomamentő program végén, Berényi azt mondta: ez jó aránynak számít, hiszen ezek a fiatalok sem a középfokú, sem a felsőfokú képzés során nem tudtak nyelvvizsgát szerezni.
Mint arról már lapunkban is beszámoltunk, ősszel helyzetfelmérő kutatást indít a kormány, amelynek célja, hogy friss adatokat szerezzen a köznevelésben az idegennyelv-oktatás feltételeiről, az idegennyelv-tanulás jellemzőiről, az iskolák, a tanárok és a szülők véleményéről, a nyelvoktatás iskolai szintű szervezési kérdéseiről és az osztályteremben folyó szakmai munkáról is, amelyekről pusztán a nyelvi mérések útján nem nyerhetők adatok.
A széleskörű kutatási eredmények alapján kezdheti majd meg a kormány egy idegen nyelvi stratégia összeállítását, valamint a Nemzeti alaptanterv idegen nyelvi fejlesztési területének és a kerettantervi tartalmak meghatározásának is alapjául szolgál majd ez a kutatás – erősítették meg lapunknak az Emberi Erőforrások Minisztériumánál.
Minderre már csak azért is szükség van, mert mint ismeretes, még 2014 végén mondta ki egy kormányrendelet, hogy 2020-tól nem kimeneti, hanem bemeneti feltétel lesz a középfokú nyelvvizsga az egyetemi tanulmányokhoz, vagyis csak azt veszik fel, aki rendelkezik legalább egy középfokú nyelvvizsgával.
– Ez egy nagyon jó gondolat, mert a közoktatás feladata az, hogy valamilyen idegen nyelvet megtanítson középfokon, így a nemzetközi szakirodalmat is el tudják olvasni a diákok, ha az egyetemre vagy a főiskolára felveszik őket.
Másrészt a meglévő nyelvtudásra alapozva már az adott szakterület szakkifejezéseit is el lehetne sajátítani idegen nyelven is a felsőoktatási intézményekben. De az is biztos, hogy mivel közel van a 2020-as dátum, az állami nyelvoktatás területén sok változásra van szükség – tette hozzá a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke.
