A két panda hamar megtalálta a közös hangot, ez jó jel, mert az európai fajmentő tenyészprogram (EEP) utódokat vár tőlük.
A pandák sokat pihennek napközben az ágakon, így akik kifejezetten miattuk keresik fel a Vadasparkot, azoknak érdemes nyitásra érkezniük, mert az állatok akkor kapják meg a reggelijüket, – amely helyben nőtt bambuszhajtást is tartalmaz – és akkor a legaktívabbak.
A vörös panda a Himalájában a 2200-4800 méteres magasság között elterülő mérsékelt égövi lombhullató és örökzöld erdők lakója. Számuk igencsak megcsappant potenciális élőhelyük csökkenés miatt. A vörös pandákat prémjükért is vadásszák, de csapdával is befogják és díszállatként értékesítik.
A nőstény 134 napig vemhes kicsinyeivel. Napokkal az ellés előtt ágakból, fából és fűből fészket rak egy sziklarepedésbe vagy egy fa odvába. A kicsinyeket az anya neveli, s először három hónapos korukban hagyják el a fészket.
Az 5-8 kilogrammos állatok testét vastag, vöröses szőr borítja, amely a hasukon sötétebb. Bár fogazatuk és rendszertani besorolásuk alapján a ragadozók – a medvefélék – közé tartoznak bogyókat, virágokat, s egyéb növényi részeket esznek. Az állatok mellső lábán az óriás pandához hasonlóan hat ujj van. A hatodik, megnagyobbodott csuklócsontból kialakult ujj szembefordítható a többivel, a vörös panda ennek segítségével képes kedvenc táplálékát megfogni és letépni.