A jogalkotók a büntetőeljárásról szóló törvény módosításával, több új, másodfokon eljáró bíróval és bírói tanáccsal, valamint a nyomozási bírók jogkörének szélesítésével oldanák fel azt a kényes jogi helyzetet, amit az Alkotmánybíróság (AB) 21/2016. (XI. 30.) határozata hozott létre, tudta meg a Magyar Idők.
Mint azt megírtuk, a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa – az ország egyetlen másodfokú katonai tanácsaként – január 1-jétől már nem járhat el olyan ügyben, amelyben korábban bármilyen végzést hozott. Az AB kimondta: a tanácsok munkájában nem vehet részt az a bíró, aki törvényi kötelezettségének eleget téve a büntetőeljárás során már eljár. Így például nem lehet ítélőbíró az, aki a kényszerintézkedések elleni fellebbezéseket másodfokon elbírálta. Mint az történt például a várhatóan idén nyárra első fokon befejeződő tábornokperben, ahol a Fővárosi Bíróság katonai tanácsa bírálta el a fellebbezéseket. Ezt a helyzetet csak úgy lehet feloldani, ha minél előbb létrehoznak új, másodfokon eljáró katonai tanácsot is.
Igen ám, de ehhez idő kell, hiszen például egy új katonai bíró kinevezése legalább hat hónapot vesz igénybe. Ugyanakkor igazságügyi körökből arról értesültünk, hogy az alkotmányos követelményeknek való megfelelés 250 (!) ügyben jelentheti azt, hogy nincs olyan katonai tanács a Fővárosi Ítélőtáblán, amely érdemben döntést hozhatna másodfokon.
A Magyar Idők megtudta azt is, hogy az igazságügyi tárca még tavaly elkészítette a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítását kezdeményező javaslatát; ezt a munkaanyagot jelenleg közigazgatási egyeztetésen köröztetik. Úgy tudjuk, hogy az AB-határozat következtében létrejött helyzetet egyrészt a katonai bírák számának növelésével – ennek költsége évi 27 millió forint – szeretnék orvosolni, másfelől, mivel a másodfokon eljáró „civil” büntetőbírák száma is kevés, ezen a területen is bővíteni kell a létszámot. Ez utóbbira azért van szükség, mert a legkisebb két törvényszéken elengedhetetlen a létszámbővítés, hiszen jelenleg is csak úgy tudnak megfelelni az elvárásoknak, hogy a járásbíróságokról rendelnek ki bírákat Szombathelyre, illetve Balassagyarmatra. Ez hosszabb távon azonban tarthatatlan. A két törvényszék esetében évi 38 millió forintba kerülne két új bíró és négy tisztviselő alkalmazása.
A másodfokon eljáró tanácsok számának növelése mellett a jogalkotók kitérnek a nyomozási bírók jogkörének módosítására is. A jelenlegi szabályok szerint a nyomozási bíró az előzetes letartóztatások meghosszabbításáról csak egy évig dönthet, utána másodfokon kell ítéletet hozni. A törvénymódosítás azonban az ügyek nyomozási fázisában teljes időtartamban rábízná a kényszerintézkedésről való döntést a nyomozási bíróra.
A törvényjavaslat elfogadása esetén a törvényszékek évi hatezer (!) olyan ügy elbírálása alól mentesülnek, amelyben a törvényszék első fokon eljáró bírája a nyomozási bíróra vonatkozó szabályok szerint jár el, ezzel növekedhet azon törvényszéki bírák száma, akikkel megalakítható új, másodfokon eljáró tanács.