A Fővárosi Állat- és Növénykert múlt heti szezonnyitóján mutatták be a látogatóknak az újonnan érkezett fiatal jegesmedve-testvérpárt, ám ezenkívül is történtek említésre méltó változások az állatállományban, tájékoztatta lapunkat Hanga Zoltán szóvivő. Elmondta: a jó időnek köszönhetően már a kifutókon is megtekinthetők a nemrég született zsiráf- és indiaiantilop-borjak. Októberben sörényeshangyász-kölyök is született, novemberben pedig – négy év elteltével ismét – elefántbébi jön majd világra. A legnépszerűbb állatok közül három növésben lévő fiatal orangutánt is megemlített.
– Az állatok nagy része ma már fogságban születik, szabadon befogott példányok meglehetősen ritkák, a fővárosi állatkertben az orrszarvúmatróna példa erre, amelyet egy afrikai vadasparkból hoztak Budapestre még 1981-ben. Lulu borjai viszont már fogságban látták meg a napvilágot – mutatott rá Hanga Zoltán. Ám nem minden faj esetében várható új jövevény születése – például óriás vidrákból és vízilovakból is csak nőstény példányok találhatók jelenleg a kertben, komodói varánuszból pedig csak egy van, ő szűznemzésből származik, további két példányra lenne szükség a szaporulathoz – tájékoztatott. Hangsúlyozta: az állatkertek közti együttműködés a veszélyeztetett állatok fennmaradásának is kulcsa, az európai tenyészprogramban a kontinens intézményei szorosan együttműködnek.
A konzervációs célokon kívül fontos funkciója az intézménynek az oktatás is – hívta fel a figyelmet a szóvivő. Erre elmondása szerint az egyik legalkalmasabb rész a 3000 négyzetméteren elhelyezkedő, tizenhat helyiségből álló Varázshegy elnevezésű fedett bemutatókomplexum, amely idén is kínál újdonságokat – például új tengeri halfajokat mutatnak be, az épülethez tartozó Mérgesházban pedig idén a gila és a mexikói viperagyík nevű mérges gyíkok is fellelhetők lesznek. A Légy ott! nevű programok a szórakoztatás mellett szintén ismeretterjesztő jelleggel mutatják be az állatokat, mivel az intézmény dolgozói valamilyen aktivitásra bírják az állatokat, így megtapasztalható jellegzetes viselkedésük, fizikai jellemzőik – tette hozzá Hanga. A látogatók például felfedezhetik, hogy a bagoly tollazata nem suhog repülés közben, de a vízilóetetés, a kormoránreptetés, a fókashow és a többi program is lehetőséget nyújt a tanulásra – sorolta a példákat a kert sajtóreferense.
Mhorr-gazellák a kifutóban. Természetes élőhelyükről már kipusztultak
Az állatkert természetvédelmi tevékenységét is jelentős területként emelte ki Hanga Zoltán. Elmondása szerint évente több mint kétezer állat – ennek körülbelül fele madár – köszönheti túlélését az állatmentő programnak, amely főként a hazánkban őshonos fajok emberi segítségre szoruló példányait karolja fel. Az eddig előforduló esetek közül a törött szárnyú gólya, a mérgezést elszenvedő sas, a telelésben megzavart denevér vagy éppen a fűnyírótól megsérült sün eseteit említette.
Arra is kitért, hogy mivel az állatkert kapacitását lefoglalják az egyre nagyobb számban tartott különleges fajok, az intézmény felhagyott azzal a gyakorlattal, hogy bizonyos népszerű állatokat – például hörcsögöt vagy tengerimalacot – áruljanak a helyszínen. Azonban felhívta a figyelmet, hogy továbbra is él az örökbefogadás több mint húsz éve bevezetett intézménye, amely az örökbefogadók részére is számos előnnyel és kedvezménnyel jár, és az állatkertnek is jelentős segítséget jelentenek az ebből befolyó összegek, amelyekből főként a tetemes takarmányköltség egy részét fedezik.
Bár több épülete is műemléknek minősül, a Fővárosi Állat- és Növénykert 150 éves fennállása során folyamatosan változott. A korábbi vidámpark területéből nyert új részekkel viszont történetének legnagyobb átalakulása elé néz az intézmény. A hat és fél hektár nagyságú területen két új bemutatóhely jön létre: a Mesepark és a Pannon Park. Előbbi elsősorban a kisgyermekes családoknak kínál programokat, így főként a mesékből ismert kedves jószágok történetei köré csoportosul az állatsimogatót is magában foglaló részleg tematikája. A Mesepark udvarán állhat majd a Mesevár nevű fedett, négyszintes épület, amely a tervek szerint az év második felére készül el.
Kicsit hosszabb távú program a Pannon Park kivitelezése, amely az egykori Vidám Park területének a Hungária körúthoz közelebb eső felét foglalja majd el, így a légszennyezés hatása is kevésbé lesz érezhető. A számos kifutóból és egy központi, „biodóm” elnevezésű parkból álló fedett rész várhatóan az évtized végére készül el teljesen. Egyes állatok, például az elefántok és az orrszarvúk a Pannon Parkban kapnak új lakrészt, emellett új fajok – egyebek mellett csimpánzok vagy bonobók – érkeznek, a szintén újonnan kialakítandó akváriumban pedig nagyobb testű cápák és tengeri tehenek lesznek megtekinthetők.
