Elölről kell kezdeni a Bunge-ügy peres eljárását, erről tegnap hozott végzést a Fővárosi Ítélőtábla. Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék kétrendbeli befolyással üzérkedés miatt marasztalta el az ügy egyetlen vádlottját, aki a bíróság álláspontja szerint felajánlotta, kétmilliárd forintért eléri hivatalos személyeknél, hogy az étolaj áfája 27-ről 5 százalékra csökkenjen, valamint hogy a cég versenytársának áfaigénylését visszatartsa az adóhatóság.

A megismételt elsőfokú perben tisztázni kell majd azt is, hogy a vádlott mit mondott a tanúnak
A törvényszék a férfira két év, három évre felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki. Emlékezetes: a Bunge-ügy miatt robbant ki az elmúlt évek legnagyobb diplomáciai botránya, amelynek részeként az Egyesült Államok kitiltott hat magyar tisztviselőt, köztük Vida Ildikót, a NAV akkori vezetőjét.
A vádirat szerint a vádlott az Iparművészeti Múzeumban 2014. májusban tartott rendezvényen tette meg az ajánlatot az amerikai étolajgyártó Bunge Zrt. lobbistájának. Az ajánlatban az is szerepelt, hogy a kormány – megfelelő feltételek teljesülése esetén – stratégiai partneri megállapodást köthet a vállalkozással .
A lobbista vallomása szerint az is elhangzott, hogy a pénzt több számla ellenében a Századvég-csoportnak kellene kifizetni. Az ügyészség az első fokon kiszabott büntetés súlyosítására tett indítványt, például azért, mert az eset negatívan befolyásolta Magyarország nemzetközi megítélését.
A védelem az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, illetve a vádlott felmentését kérte. A vádlott az eljárás során következetesen tagadta, hogy korrupciós ajánlatot tett volna. A táblabíróság előtt az utolsó szó jogán is ártatlanságát hangoztatta.
A per során korábban kiderült, hogy a vádlott és a Bungéval szerződésben álló cég lobbistája, a per koronatanúja, Torba Tamás jó barátságban voltak. Az elsőfokú ítélet indoklása szerint a vádlott tisztában volt azzal, hogy barátja akkor már régóta sokat tesz az áfacsalások visszaszorításáért, az őt foglalkoztató cég is ennek érdekében szerződött az étolajipari társasággal.
Az eljárás során korábban Torba azt vallotta: a vádlott az ajánlattételkor konkrét személyt is megnevezett, méghozzá Heim Pétert, aki akkoriban a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke volt. A tanúként meghallgatott Heim Péter azonban a vádlottal egyezően azt mondta: soha semmilyen kapcsolatban nem álltak egymással.
Az ügyben tanúként hallgatták meg D. Horváth Gábort, a Magyar Nemzet főszerkesztőjét, aki viszont vallomásában megbízhatónak és szavahihetőnek nevezte Torba Tamást. Az elsőfokú ítélet szerint Torba annak ellenére kezdte ellenőrizni a vádlott elmondásait és kezdeményezett találkozót a Bunge képviselőjével, hogy biztosra vette, a cég vissza fogja utasítani az ajánlatot. Az üzenet hallatán a Bunge Zrt. vezetője közölte: korrupcióban nem vesz részt a cég.
Ezt követően ment el Torba az amerikai nagykövetségre, és velük is közölte az ajánlatot, ami aztán 2014 októberében kirobbantotta a kitiltási ügyet. André Goodfriend volt amerikai ügyvivő (alsó képünkön) a magyar ellenzéki pártokkal együtt a kormány népszerűségét is megtépázó botrányt generált, miközben nem volt ismert maga a korrupció, csak gyakran elhangzott a NAV, a Vénusz étolajat is gyártó amerikai Bunge óriáscég és a Századvég neve.

André Goodfriend felforgatta a hazai közéletet. Vádjai azóta folyamatosan porladnak
A tegnapi tárgyaláson a Szegedi Ítélőtábla az ügyben kirendelés útján eljáró bírái megállapították: a törvényszék ítélete részben hiányos, iratellenes, a bíróság tényekből további tényekre helytelen következtetéseket vont le, volt, ahol a tényekből egyáltalán nem vont le következtetést, és indoklási kötelezettségének sem tett eleget.
Az ítélőtábla végzésében azt is előírta, hogy a megismételt elsőfokú eljárásban a törvényszék másik tanácsának kell eljárnia. A táblabíróság ugyancsak előírta több tanú megismételt meghallgatását. Az indokolás során elhangzott: az olyan ügyekben, amelyekben egy állítás és egy tagadás áll szemben, fokozott gondossággal kell vizsgálni, mi támasztja alá azokat.
A megismételt eljárásban a törvényszéknek meg kell állapítania, hogy azon a bizonyos rendezvényen a vádlott üzenetet közvetített-e, és ha igen, mi volt a tartalma, vagy csak a személyes véleményét közölte a tanúval.