Új egyetemek, változó doktori képzés, és több rendelkezés pontosítása is szerepel a héten elfogadott felsőoktatási törvény módosításában, amelyet csütörtökön aláírt Áder János, köztársasági elnök. Ennek értelmében az Eszterházy Károly Főiskola és a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola összeolvadásával Egernek, a Kecskeméti Főiskola és a Szolnoki Főiskola egyesülésével pedig Kecskemétnek is egyeteme lesz július 1-től. A Budapesti Gazdasági Főiskola, a Metropolitan Főiskola, a Dunaújvárosi Főiskola és a Nyíregyházi Főiskola január elsejétől egyetemként működik tovább. Mind az öt intézménynek a törvényi besorolása alkalmazott tudományok egyeteme lesz. Az intézményi átszervezéseknek köszönhetően a Szent István Egyetemből kiváló Állatorvostudományi Kar július elsejétől önálló egyetem lesz.
Mint arról már korábban is írtunk, a törvénymódosításban a doktori képzés időtartamát 8 félévre emelték, és változott az ösztöndíj mértéke is: az első két évben havi 140 ezer, a második két évben pedig 180 ezer forint jár havonta a hallgatónak, sikeres disszertáció esetén további 400 ezer forinttal lesz gazdagabb a friss tudományos fokozattal rendelkező. Ugyanakkor amennyiben a hallgató nem szerzi meg a doktori fokozatot, az utána járó képzési támogatás felével csökkenti az állam az egyetemnek adott költségvetési forrást. A jogszabály ezáltal érdekeltté teszi a doktori iskolákat, hogy minél több hallgatójuk kapja meg a PhD fokozatot. Az első két év a képzési és kutatási szakasz, amelyet egy komplex vizsga zár le, a második két év a kutatási és disszertáció megírására szolgáló időszak. A törvény indoklásában kitérnek arra is, hogy bár a doktori képzések alapvető eleme továbbra is az új tudományos eredmények létrehozása, de figyelembe kell venni, hogy a doktori képzéseknek az akadémiai szféra mellett egyre inkább meg kell felelniük a munkaerő-piaci elvárásoknak is.
A jogszabályváltozás a duális képzés és a közösségi felsőoktatási képzési központok esetében felmerült gyakorlati problémákat is rendezi. Ide tartozik, hogy duális képzés teljes ideje alatt jár a hallgatóknak díjazás. Ennek mértéke legalább hetente a minimálbér tizenöt százaléka, amelyet a szakmai gyakorlóhely fizet, hacsak nem az egyetem és a vállalat közti szerződésben erről másképp nem rendelkeznek. A köznyelvben közösségi főiskolákként aposztrofált képzési központok működési engedélyét, és annak ötévenkénti felülvizsgálatát az Oktatási Hivatal végzi.
A mesterképzésre jelentkezőket érinti az a változás, hogy kikerült a törvényből az a rendelkezés, amely szerint jövő szeptembertől csak az tanulhat tovább, aki rendelkezik nyelvvizsgával. Azok a hallgatók, akik még az 1993. évi felsőoktatási törvény alapján kezdték meg a tanulmányaikat, 2016. szeptember 1-ig szerezhetik meg a korábbi feltételeknek megfelelően a diplomájukat. Ha ezt nem teszik, megszűnik a hallgatói jogviszonyuk. Akik eddig az időpontig megszerezték a végbizonyítványt, 2018. szeptemberéig tehetnek záróvizsgát. A törvény foglalkozik a kutatás-fejlesztés-innováció témakörével is. Az változások célja, hogy az ipari, vállalati kapcsolatok, együttműködések erősödéséből származó tudományos és anyagi haszon elsősorban az intézményeknél jelenjen meg, és ne az általuk alapított gazdasági társaságoknál.
