Albert Einstein 1915-ben tette közzé általános relativitáselméletét, amely több különleges fizikai jelenség létét megjósolta. Azóta majdnem mindegyik beigazolódott: kiderült, hogy valóban léteznek fekete lyukak, a távoli galaxisok színképe tényleg a vörös felé tolódik, illetve a Merkúr pályája a gravitációs erőhatás miatt nem követi a bolygók mozgását leíró Kepler-törvényeket, de a gravitációs hullámokat eddig nem sikerült elcsípni. Einstein maga is megkockáztatta: talán soha nem sikerül a hullámok kísérleti kimutatása, de tévedett. 2015. szeptember 14-én ilyen hullámot észleltek.
Két fekete lyuk ütközött 1,3 milliárd éve, a karambol (roppant gyenge) hullámait érzékelték a LIGO-detektorok, amelyek megépítését több évtizedes előkészítő munka előzte meg. A LIGO- (Laser Interferometer Gravitational-Wave Observatory – Lézer Interferométer Gravitációshullám-obszervatórium) együttműködés több mint húsz országból származó, ezernél is több kutató munkáján alapul. A fizikai Nobel-díjat odaítélő testület szerint Rainer Weiss, Kip S. Thorne és Barry C. Barish lelkesedése és elszántsága felbecsülhetetlen értékű volt a LIGO sikeréhez.
Az Egyesült Államokban két gravitációs detektor épült egymástól háromezer kilométerre. Az egyik Hanfordban (Washington állam), egy sivatagban, a másik Livingstonban (Louisiana állam), egy mocsárban épült. Azért ilyen messze egymástól, mert ha ilyen távolságból egyszerre látnak valamit, akkor biztosak lehetünk a kozmikus eredetben. 2015. szeptember 14-én, magyar idő szerint a délelőtti órákban a műszerek cáfolhatatlanul érzékeltek egy gravitációs hullámot: egy 29 és egy 36 naptömegű fekete lyuk összeolvadását észlelték. Az adatokat fél éven át ellenőrizték, majd tavaly februárban előálltak a szenzációs hírrel.
A Svéd Királyi Tudományos Akadémia bizottsága tegnap jelentette be, kik kapják idén az elismerést
A nagy bejelentésnek több mint ezer szerzője volt. A cikkírók között tíz magyar található, azaz az ezerfős gárda minden századik szereplője honfitársunk – miközben az egymilliárd dolláros költség ezredrésze esett ránk. A magyar kutatók adatfeldolgozási szoftvert készítettek, galaxiskatalógust állítottak össze, infrahangmikrofont fejlesztettek a műszer környezetének monitorozásához.
„Most már tisztán látszik, hogy a gravitációshullám-detektorok valóban új ablakot nyitnak a világegyetemre, és megkezdődhet az asztrofizika ezen új ágának megfigyelési korszaka” – értékelte lapunknak idén júniusban a harmadik gravitációs hullám észlelését Frei Zsolt, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) professzora, az ELTE LIGO-tagcsoportjának vezetője. Már az első észleléssel elkezdődött az új korszak, de a LIGO vezetői úgy döntöttek, hogy új fizikáról akkor beszélnek, ha a harmadik jelet is érzékelik. Rövid időn belül a harmadik bejelentés azt mutatja, hogy a rendszer megbízhatóan működik.
Az 1932-ben Berlinben született Rainer Weiss a Massachusettsi Műszaki Egyetem professzora. Az 1936-ban Omahában (USA) született Barry Barish 1957-ben diplomázott a Kaliforniai Egyetem fizika szakán. Az 1990-es évek óta az elsődleges kutatási területe a LIGO. Az 1940-ben Loganben (USA) született Kip Thorpe a Caltechen szerezte diplomáját, majd a Princeton Egyetemen PhD fokozatát. A díjjal járó kilencmillió svéd korona felét Rainer Weiss kapja, a másik felén Kip Thorne és Barry Barish osztozik. A díjátadót december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik.
