Számos jel utal arra, hogy a Soros Györgyhöz köthető szervezetek az elmúlt években az ügyvédi kamarákban is megpróbáltak befolyást szerezni: konferenciák, hírlevelek, beszámolók és képzések biztosítottak lehetőséget a számukra, hogy – részben az Európai Bizottság, részben a milliárdos által létrehozott Nyílt Társadalom Alapítványok anyagi támogatásával – terjesszék nézeteiket. A Magyar Helsinki Bizottság például legutóbb március elején tartott „gyakorlatorientált képzést (…) az őrizetbe vett gyanúsítottak – európai uniós irányelvekben biztosított – jogainak hatékony (…) érvényesítéséről”. A tananyagot két évvel ezelőtt dolgozták ki, a szükséges forrást Brüsszel biztosította a számukra.
Ugyanakkor, tehát 2015-ben arra is kaptak pénzt, hogy negyven magyar, horvát, holland és szlovén ügyvédnek tartsanak alapjogi kurzust, majd aztán tavaly – egyebek között – „a gyűlölet-, illetve homofób bűncselekmények felderítéséről” adtak elő hazai jogászoknak. Az is előfordult, hogy a Helsinki a Budapesti Ügyvédi Kamarával közösen szervezett szakmai konferenciát. 2012-ben egy ilyen eseményen mutatták be a jogvédők a védőkirendelés egy általuk tesztelt „alternatív modelljét”. A Transparency International pedig 2014-ben A korrupcióellenes jogintézmények működése és fejlesztése Magyarországon címmel tartott más előadókkal együtt képzést a fővárosi ügyvédeknek.
A szakmai testületek honlapján és hírleveleikben is időről időre feltűnnek a Soros-hálózathoz sorolt szervezetek blogbejegyzései, cikkei, hirdetései vagy éppen felhívásaik. Ezekről a közelmúltban részletes beszámolót közölt egy internetes blog, majd a múlt héten a Fidelitas emelte fel a szavát: „Elfogadhatatlannak tartjuk a Soros György által pénzelt Helsinki Bizottság egyre szorosabb hálóját az ügyvédi kamarák körül. A Tűzfalcsoport által közölt publikáció alapján egyértelművé vált ugyanis, hogy közeli kapcsolat jött létre a hazai ügyvédség legfontosabb képviselői és a bevándorláspárti jogászkommuna között” – írták közleményükben.
Lapunk kérdésére Réti László, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke a fentiek ellenére tagadta, hogy a Helsinkivel közös programjaik lettek volna, azt viszont elismerte, hogy hírleveleikben tájékoztatást adtak a Helsinki munkájáról, ahogy azt az említett blogon szemlézték. Hozzátette továbbá, hogy széles körű hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerük van, amelybe beletartoznak a legkülönbözőbb kormányzati szervek, bíróságok, közigazgatási, rendészeti szervek, oktatási intézmények, de kifejezetten jogvédő szervezetekkel nem építettek ki kapcsolatot vagy együttműködést. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke is leszögezte: nincs együttműködési megállapodásuk sem a Helsinkivel, sem más hasonló szervezettel, közös programjaik sem voltak, és nem is reklámozták a Soroshoz köthető szervezetek képzéseit.
Nem mondható el azonban mindenkiről, hogy ilyen távolságtartó lenne. Néhány hete a Békés Megyei Ügyvédi Kamara elnöke szenvedélyes hangvételű beszédet intézett a testület közgyűléséhez. Érdemes ebből idézni: „A kamara kapcsolatai nem állnak meg a megyehatároknál. (…) Ígéretes a szakmai együttműködés hosszú évekre visszavezethetően a Magyar Helsinki Bizottsággal. Róluk azért is említést kell tenni jelen fórum előtt, mert közismert tény, hogy ez a civil szervezet is állandó támadások fókuszában áll. Magam részéről ezeket a támadásokat alaptalannak tartom.
Ahogy az MHB támogatja a kamarai szervek munkáját, úgy mi is szimpátiával figyeljük az ő tevékenységüket” – fogalmazott Csomós Tamás, aki ugyanakkor leplezetlen ellenszenvvel viseltet az Alapjogokért Központ iránt, amely a nemzeti érdekek képviseletét tűzte zászlajára. „Ez utóbbi – nevéhez nem méltóan – az MBH-t és a TASZ-t az emberi jogi fundamentalista jelzővel illeti. Ez a jelző mai viszonyok között pejoratív” – folytatta a kamarai vezető, majd közösséget vállalva a Soros-hálózat tagjaival, hozzátette: „Én is, mi is emberi jogi fundamentalisták vagyunk.”
– Az „emberi jogi fundamentalizmus” természetesen pejoratív kifejezés, mert azt jelenti: kreáljunk minden emberi vágyból emberi jogot. A fentiekben említett együttműködés sajnálatos, de tipikus példája ezen gondolkodásmód terjedésének, illetve annak a hálózatosodási folyamatnak, amelynek során a nyílt társadalom eszmerendszerét vallók megpróbálnak beszivárogni szakmai szervezetekbe – közölte Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója. Kérdésünkre hozzáfűzte: a kamarákkal eddig nem volt szoros a kapcsolatuk, de bízik benne, hogy a jövőben erre még módjuk nyílhat.