A politikus az 1947-ben ezen a napon letartóztatott, majd a Szovjetunióba elhurcolt Kovács Béla, a Független Kisgazdapárt főtitkára szobránál, az Olimpia parkban mondott beszédet. Úgy fogalmazott, hogy komoly veszélyek fenyegetik az országot; egyrészt a migráció, amelyet nemzetközi szinten kell megoldani, másrészt a belső emigráció, a nagyvárosokba áramlás veszélye. Ennek leküzdéséhez szükség van egy igazságos földbirtok-politikára is, egy programra, amely egyértelművé teszi, hogy a magyar vidéknek van jövője – mondta.
Arról beszélt, hogy a kommunizmus egy diktatúra és egy eszme is, amely sokkal régebbi múltra tekint vissza, mint gondolnánk, hiszen a szegény és gazdag közötti ellentét az emberi társadalom kialakulásakor megjelent.
Felidézte, 1945 után mindenki fellélegzett, és az első szabad választásokon a nép úgy döntött, hogy kell egy erő, amely Magyarországot el tudja indítani egy jobb irányba. Ezért szavazott mindenki, aki akkor polgári, nemzeti érzelmű volt és a bolsevizmust elutasította, a Független Kisgazdapártra.
A hit a jobb jövőben azonban összeomlott Kovács Béla elhurcolása után – tette hozzá. Az Országgyűlés 2000. június 13-ai döntésével nyilvánította február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává, annak emlékére, hogy 1947-ben ezen a napon tartóztatták le jogellenesen, majd hurcolták el a Szovjetunióba Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát.