Nem az a fontos, hogy mielőbb felálljanak a közigazgatási bíróságok, hanem az, hogy elinduljon a gondolkodás a közigazgatási perrendről és a hozzá kapcsolódó szervezeti átalakulásról – mondta az igazságügyi miniszter az Inforádió Aréna című műsorában.
Trócsányi László közölte: amíg ő vezeti a tárcát, a közigazgatás feletti kontrollban nem enged visszalépést. Hozzátette: a szervezeti megoldásokról lehet egyeztetni, arra időt is kell hagyni, így a közeljövőben az Országos Bírósági Hivatallal (OBH) is tárgyalni fognak, miután a testület 32 oldalas tanulmányban bírálta a tervezett változtatásokat. Többek között azt, hogy – szemben a bírák kinevezésének jelenlegi gyakorlatával – közigazgatási bírónak közigazgatásban dolgozók is jelentkezhetnek. Trócsányi László hangsúlyozta: „abszolút nem örül”, hogy pártpolitikát vélnek felfedezni szakmai kérdések mögött, és azt gondolják, pártkatonákat akarnak ezekbe a pozíciókra emelni.
A szakosodáshoz ideális keretet jelentene a tervezett 7-8 regionális testület
A miniszter szerint arról van szó, hogy szükség van előzetes közigazgatási szakértelemre, ezért is írnának elő a jelentkezők számára egyéb szempontok mellett legalább tízéves közigazgatási gyakorlatot. Ezt az indokolja, hogy a szakterületek sokasága tartozik ide, az adójogtól a szociális igazgatáson át az idegenrendészetig. A jelenlegi elképzelések szerint a testületbe versenyvizsga alapján lehetne bekerülni, a bírókat az OBH és a Kúria elnökéből, az igazságügy-miniszterből és tapasztalt bírókból álló bírójelölő bizottság terjesztené föl a köztársasági elnöknek. A tárcavezető szerint az új rendszert az is indokolja, hogy évente 17-18 ezer új közigazgatási per indul, ezeken most mintegy száz közigazgatási bíró dolgozik, de a tervezett közigazgatási bíróságnak legalább 180 fővel kellene működnie. Természetesen az, aki ma közigazgatási bíróként dolgozik, a jövőben is az marad – mondta. A munkaügyi bírákat is igyekezett megnyugtatni, az ő munkájukra is szükség lesz, „több megoldás” van arra, milyen szervezeti keretek között.
Trócsányi László igyekezett eloszlatni azokat az aggályokat, amelyek szerint az új szervezettel a jogállamot kívánják korlátozni. Mint mondta: ellenkezőleg, ki akarják terjeszteni, hiszen a magyar jogrendszer 80 százaléka a közigazgatási jog alá tartozik, és bár sok ügyben ma is van kontroll, de szétszórva a 19 megyében és a fővárosban. Van, ahol egy, van, ahol négy közigazgatási bíró van, most nekik kell az adózási, a szociális, a fogyasztóvédelmi, a környezetvédelmi ügyekkel is foglalkozniuk, jóllehet ma már nincsenek polihisztorok. Ezért szakosodásra van szükség, amire ideális keretet jelentene a tervezett 7-8 regionális közigazgatási bíróság. A regionális bíróságok felett működne az első és másodfokon eljáró közigazgatási felső bíróság, afelett pedig, ahogyan a többi területen is, a Kúria gyakorolna ellenőrzést.
Az Országos Bírósági Hivatal több fontos kérdésben támogatja az Igazságügyi Minisztérium közigazgatási bíráskodással kapcsolatos törvénytervezetét. A testület közleményében ugyanakkor azt is kiemelte: az eddigi gyakorlat eredményeit, értékeit, mint például az elkülönült munkaügyi szakbíráskodást, meg kell őrizni.
