Amikor a tagállamok beléptek az Európai Unióba, a szuverenitásuk egy részét átruházták Brüsszelre, de meg is tartottak bizonyos jogokat, például azt, hogy egy állam kiket enged be a területére – mondta Trócsányi László a tegnapi sajtótájékoztatóján. Kijelentette: A kötelező betelepítés oktrojált norma, és sérti a szuverenitásunkat, ráadásul a kötelező kvótarendszerrel az EU polgárainak többsége nem ért egyet, nincs társadalmi legitimációja. Az igazságügy-miniszter szerint a kvóták jogi legitimációja is kérdéses, hiszen a szabályozás formailag egy határozat, tartalmilag azonban valójában a dublini egyezményt módosító jogszabály. – Nem lehet más országra nézve kötelezettségeket megállapítani az adott ország akarata ellenére – szögezte le.
A kvótarendszer működéséről Trócsányi László elmondta, eddig 18 embert vittek át Svédországba és 30 migránst Luxemburgba, „a tagállamok tehát nem sietik el a kvóta napi alkalmazását”. A magyar kereset decemberben érkezik meg az Európai Bíróság elé, „megpróbálunk soron kívüli eljárást kérni, és reméljük, hogy még ebben a ciklusban döntést hoz a bíróság” – tette hozzá a miniszter.
A bírósági kereset beadására az Országgyűlés által tegnap elfogadott Fidesz–KDNP-s törvényjavaslat kötelezi a kormányt. A kormánypárti és a jobbikos képviselők mellett a független Kónya Péter voksolt igennel, míg az MSZP-s, az LMP-s, valamint a hétfőn még távolmaradásukat ígérő DK-s képviselők, továbbá az Együtt, a PM, valamint a Liberálisok, frakcióhoz nem tartozó képviselői elutasították a törvényjavaslatot. A törvényben az Országgyűlés megállapítja: az Európai Unió Tanácsa a nemzetközi védelmet kérők kötelező kvótákon alapuló elosztásáról szóló határozatát úgy fogadta el, hogy figyelmen kívül hagyta a szubszidiaritás elvét, és a nemzeti parlamenteknek nem biztosították véleményük kifejtésének lehetőségét.
Eddig mindössze 18 embert vittek Svédországba, harmincat pedig Luxemburgba – Fotó: Kurucz Árpád
A törvény alapján bírósági úton fel kell lépni a szeptember 22-én elfogadott európai tanácsi határozat ellen, amelynek értelmében 2017 szeptemberéig 120 ezer nemzetközi védelmet kérő embert helyeznének át Olaszországból és Görögországból a többi tagállamba. A határozatra egyébként Magyarország, Szlovákia, Csehország és Románia már az elfogadáskor nemmel szavazott, Finnország pedig tartózkodott.
A tegnap elfogadott törvény preambulumában a parlament elismeri a kormány eddigi migrációs válsággal kapcsolatos intézkedéseit, támogatja az országhatár védelmét és a kerítés építését. Elítéli ugyanakkor „a brüsszeli Európai Bizottság elhibázott bevándorláspolitikáját”, és rögzíti a kötelező betelepítési kvóta elutasítását, mert az „értelmetlen és veszélyes, növelné a bűnözést, szétterítené a terrort, veszélyezteti a kultúránkat”.
Közben jól halad a Védjük meg az országot! aláírásgyűjtő akció. A Fidesznek az EU kötelező betelepítési kvótái elleni petícióját november 4-e óta már csaknem 500 ezren támogatták kézjegyükkel. A Fidesz az év hátralévő részében igyekszik minél több embert elérni, a tiltakozás eredményét pedig eljuttatja Brüsszelbe, hogy ezzel is támogassa a kormányt a kvótákkal szembeni politikai küzdelemben és az uniós bírósági eljárásban egyaránt.
A kormány számíthat más országokra
Lomnici Zoltán alkotmányjogász lapunknak elmondta: az európai alapszerződés 51. cikkelye határozza meg, hogy vitás ügyekben mikor jár el az Európai Törvényszék és mikor az Európai Bíróság. Ebben az esetben európai tanácsi aktust támadunk, ennek megfelelően a bíróság dönt – tette hozzá a szakértő, úgy folytatva, ez azt is előrevetíti, hogy csak egyfokú lesz az eljárás, vagyis nincs jogorvoslati fórum. – Az európai bíróság mérlegeli majd, hogy helyet ad-e a soronkívüliségről szóló magyar kérelemnek – mondja Lomnici Zoltán. – Az eljárás nem halasztó hatályú, vagyis a folyamatban lévő per időszaka alatt kötelességünk végrehajtani az Európai Tanács döntését, és a kötelező kvóta alapján befogadni a migránsokat. A tanácsi határozat felfüggesztésére szerintem – és a rendtartás szerint alapesetben – nincs lehetőség – fűzte hozzá az alkotmányjogász. – A kormány jogosan számíthat beavatkozó országokra, akik mellettünk lépnek fel a bíróságon az eljárásban. Minden olyan országnak lehetősége van beavatkozni, amely nem fogadja el a kötelező kvótarendszert. Perökonómiai szempontból indokolt lenne, hogy az összes hasonló – például a szlovák – beadványt egyetlen eljárásban egyesítsék – mondta Lomnici Zoltán.
