– Ha az országcsonkítás 98. évfordulóján erős magyar lélekkel mondjuk ki a nemzeti összetartozást, akkor nemzetünk mögött a véres, de csodálatos történelmünk, előttünk pedig a rejtélyes, ám megnyerhető jövő áll – nyilatkozta lapunknak Raffay Ernő. A történész úgy látja: a baloldal két nagy irányzatához – liberalizmus, marxizmus – tartozó személyek ott vannak az állami egyetemeken, mérgezik a leendő középiskolai történelemtanárokat, s csak belőlük lesz akadémikus. 1990 után a baloldal liberális része kialakította a maga Trianon-képét, ami ennek a folytatását jelentette, sőt ma is ez az uralkodó álláspont az akadémiai világban.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára Zebegényben kijelentette: mi, magyarok sosem kérünk többet, mint amit más nemzetek Európában már megkaptak. Csaknem száz évvel ezelőtt szét akarták szakítani a nemzetet, mi mégis itt vagyunk. Az Országgyűlés hétfői ülésén a képviselők is megemlékeznek a trianoni békediktátum aláírásának napjáról, 1920. június 4-ről, amely 2010 óta a nemzeti összetartozás napja.
Vezércikkünkben Pataki Tamás felteszi a kérdést? vajon mi történt volna az elcsatolt területeken politikai, kulturális, közigazgatási értelemben, hol tartanának ma, ha Magyarország részeként élik meg a hosszúra nyúlt huszadik századot?