Magyarország hivatalosan is bejelentette az ENSZ-nek a kilépését a globális migrációs csomag elfogadási folyamatából – mondta kedden Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (képünkön).
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
A tárcavezető újságíróknak kifejtette: bebizonyosodott, hogy a migrációt illetően feloldhatatlan az ellentét Magyarország álláspontja és az ENSZ megközelítése között. Magyarország továbbra is fenntartja a migrációs politikáját, azon semmilyen globális csomag nem változtat, ennek érdekében tették meg a hivatalos lépéseket – magyarázta.
Szijjártó Péter kifejtette: alapvető hozzáállásbeli különbség van a világszervezet és Magyarország között, „máshonnan nézzük a migrációs folyamatokat, így másként is látjuk azokat”. Míg az ENSZ szerint a migráció kivédhetetlen, jó és támogatandó jelenség, Magyarország rossz, Európára és Magyarországra veszélyt hozó folyamatnak tekinti – mutatott rá. Hozzátette: ezért a következtetésük is más, az ENSZ szerint ösztönözni kell a migrációt, Magyarország szerint viszont meg kell állítani. Úgy vélte, a globális migrációs csomag megfogalmaz „szép célokat”, például a fellépést az embercsempészek ellen.
A hatása szerinte ugyanakkor ellentétes a néhány pozitív céllal is, hiszen egy migrációt inspiráló dokumentum csak az embercsempészeknek jó, akik így még több emberrel hitethetik el, hogy induljanak el, úgyis befogadják őket, mert már globális iránymutatás is van erre.
A külügyminiszter megjegyezte: Magyarország álláspontja szerint természetellenes a kontinensek lakosságát kicserélni, ezért inkább a migráció megállítására kellene összpontosítania a globális összefogásnak. Mint mondta, olyan kötelezettségeket ír elő a migrációs csomag, amelyeket Magyarország nem fog teljesíteni.
Ilyen például, hogy indulás előtt és érkezés után képzéseket szervezzenek a migránsoknak, kedvezményeket adjanak nekik, hogy olcsóbban tudják hazautalni a fizetésüket, lehetőségeket biztosítsanak a nem kormányzati szervezeteknek, hogy segítsék a migránsok panasztételi lehetőségeit, növeljék a befogadási kapacitásokat, továbbá a határátlépésre ne biztonsági, hanem emberi jogi kérdésként tekintsenek – sorolta.
