„Szomorú azt látni, hogy a Magyarországot lejáratni próbáló Judith Sargentiniben találja meg a magyar balliberális ellenzék a politikai számításait” – fogalmazott közösségi oldalán tegnap Varga Judit európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkár a keddi brüsszeli kormányellenes tüntetés kapcsán.
Hangsúlyozta: ezzel a magatartással a magyar emberek érdekeit árulják el. – Fontos azonban leszögezni, hogy előbb vagy utóbb összenő, ami összetartozik. Ennek a példáját láthattuk tegnap Brüsszelben. Érdemes lesz majd emlékezni ezekre a képsorokra a májusban esedékes EP-választásokon – fogalmazott Varga Judit.
– Meghatott, amikor láttam az önök honfitársait karácsony előtt az utcára vonulni, és az is, hogy a különböző ellenzéki pártok, a civilek, valamint a szakszervezetek együtt demonstráltak – ezt Judith Sargentini mondta Brüsszelben a már említett demonstráción több magyar ellenzéki politikus, köztük az MSZP-s Ujhelyi István társaságában.
A hazánk ellen évek óta eljárást sürgető holland zöldpárti képviselő fontosnak nevezte, hogy mindenki összefogjon a magyar kormány ellen, ezért sürgette, hogy a szakszervezetek, a civil szervezetek, valamint az ellenzéki pártok közös csoportot hozzanak létre.
Sargentini óhaja meghallgatásra talált, az ellenzéki pártok a Jobbiktól a Demokratikus Koalícióig ma folytatják a tárgyalásokat a közös európai parlamenti választási listáról.
A Magyar Idők tegnap számolt be arról, hogy a szocialisták körében egy olyan javaslat körvonalazódik, amely szerint az EP-választáson egy független párt égisze alatt jönne létre az eddig példa nélküli összellenzéki együttműködés.
A közös listát egy ismert, pártokhoz szorosan nem kötődő közéleti személyiség vezetné, a további jelöltek sorrendje pedig a jelenlegi közvélemény-kutatási erőviszonyokat tükrözné, vagyis a Jobbikot követné az MSZP, amely után a DK jönne. Értesüléseink szerint ellenzéki berkekben maximum 12-13 mandátumra számítanak ezzel a megoldással.
A Fidesz kommunikációs igazgatója szerint, ha majd voksolniuk kell a magyaroknak a májusi EP-választáson, akkor lesz egy közös ellenzéki, „gyakorlatilag Soros-lista”, és lesz egy másik, a Fidesz–KDNP nemzeti listája.
Hidvéghi Balázs úgy fogalmazott, hogy Soros György mozgatja kívülről a magyar ellenzéket, Judith Sargentini pedig szerinte az üzletember egyik legmegbízhatóbb szövetségese. Úgy vélte, a magyar ellenzék egy az egyben beállt a bevándorláspárti táborba, megszavazott minden, a bevándorlást elősegítő döntést az EP-ben.
Hidvéghi Balázs hangsúlyozta, a választás fő kérdése, hogy milyen mértékben akarják megőrizni Európát a nemzetek Európájának, vagy mennyire engedik át ezt egyfajta új világképnek, multikulturális, migrációs iránynak.
Mindeközben Mák Viktor, a CEU diákja a német Der Tagesspiegel napilapnak úgy fogalmazott: „Az ünnepek alatti kéthetes szünetet arra használtuk fel, hogy jobban megismerjük egymást, és megszervezzük magunkat.”
A berlini székhelyű újság hazánk politikai helyzetét ellenzéki szemszögből elemző cikkében Mákot, mint a budapesti demonstrációk egyik fő szervezőjét szólaltatta meg.
A Soros-egyetem hallgatója nagy eredménynek nevezte, hogy a baloldaltól a Jobbikig minden ellenzéki formáció egy asztalhoz ült megtervezni a következő időszak tüntetéseit és politikai lépéseit.
A német lapnak nyilatkozó aktivista az amerikai spekulánshoz köthető Szabad Egyetem nevű civil szervezet képviseletében jelen volt azon a december végi megbeszélésen, ahol – mint arról korábban beszámoltunk – a Soros NGO-k és ellenzéki pártok egyeztettek a januári demonstrációkról.
Ifjabb Lomnici Zoltán: Gyengül a demokrácia
– Az uniós jogfejlődés irányával kerülnek szembe a közös ellenzéki európai parlamenti (EP-) listáról szóló elképzelések, amelyek alkalmasak lehetnek a májusi választás demokratikus jellegének a gyengítésére is – jelentette ki lapunknak ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász. Szavai szerint míg a lisszaboni szerződés magába foglalta az egyenlő elbánás elvét a tagállamok között – vagyis hogy a hasonló létszámú lakossággal rendelkező országoknak azonos számú képviselőjüknek kell lennie az EP-ben –, az ellenzékiek ötlete éppen a tagállamok eltérő jogrendszere közötti különbségeket nagyítaná fel úgy, hogy közben gyengítenék a szavazók effektív választási lehetőségét. – Az egyes tagországok között eltérések vannak a tekintetben, hogy a szavazók a legtöbb EU-tagállamban úgynevezett preferenciális szavazatokat adhatnak le a listán szereplő nevek sorrendjének megváltoztatására. Kilenc tagállamban azonban – köztük Magyarországon – ezek a listák zártak, nincs preferenciális szavazás, tehát a választó nem állíthat fel tetszőleges sorrendet. Így sok ellenzéki párt közös listája esetén a választás jogával élni kívánó uniós polgár olyan személyeket is könnyen az EP-be juttathat, akiknek a programjával vagy értékrendjével amúgy nem ért egyet – fejtette ki ifj. Lomnici.