A korábbi várakozásokkal ellentétben hétfőn mégsem tart iratismertetést a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) a Teréz körúti nyomozás ügyében, miután két hónappal, szeptember 24-ig meghosszabbították a vizsgálat határidejét, tudta meg a Magyar Idők. Simon Richárd főügyészségi ügyész, a KNYF helyettes szóvivője azzal indokolta lapunknak a hosszabbítást, hogy további – nem publikus – nyomozati cselekményeket végeznek el ebben a két hónapban.
A szóvivő azt is elmondta, hogy a KNYF indítványozta P. László gyanúsított előzetes letartóztatásának újabb három hónappal történő meghosszabbítását, mivel álláspontjuk szerint fennáll a terhelt szökésének, elrejtőzésének, valamint a bűnismétlésnek a veszélye. A nyomozási bíró ma délelőtt dönt, hogy meghosszabbítja-e a letartóztatást a robbantást egyébként részletesen beismerő P. Lászlóval szemben.
A 25 éves P. Lászlót előre kitervelten, több emberen, hivatalos személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérletével és robbanóanyaggal visszaéléssel gyanúsítják – egyelőre. Értesülésünk szerint ugyanis a nyomozás meghosszabbítását azért rendelte el a KNYF, mert a gyanúsítás kiterjesztését fontolgatják: nem zárható ki, hogy P. Lászlót meggyanúsítják terrorcselekmény előkészületével is.
A gyanúsított elfogása után hosszú hónapokig hallgatott, nem tett vallomást, majd idén február 18-án beismerte, hogy tavaly szeptember 24-én késő este a fővárosi Teréz körút–Király utca sarkán saját készítésű, szögekkel megnövelt hatású pokolgéppel támadt gyalogos rendőrjárőrökre, és a nőt életveszélyesen, a férfit pedig súlyosan megsebesítette. Beismerő vallomása három napon át tartott. Úgy tudjuk, hogy részletesen beszélt a merénylethez használt pokolgép kikísérletezéséről, hogy az interneten hol találta az ehhez szükséges leírásokat, hol vásárolta a robbanóanyag összetevőit, az elektronikai alkatrészeket és a távirányítót, amellyel beindította a detonációt. Arról azonban még hónapokig nem akart beszélni, hogy miért támadt a két, állítása szerint találomra kiválasztott rendőrre. Fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy nem akarta megölni az egyenruhásokat, és hogy soha nem volt gondja a hatóságokkal.
Június elején P. László megtörte a hallgatását és folytatólagos vallomást tett az okról is – legalábbis előadta a saját verzióját. A gyanúsított jegyzőkönyvbe mondta: a rendőrök pisztolyainak megszerzését tervezte, azokat azonban nem akarta használni, csak a biztonságérzetét szerette volna megerősíteni a fegyverekkel. Erre azért lett volna szüksége, mert állítása szerint a támadás előtti hónapokban egyre több pressziót tapasztalt maga körül, valakik manipulálták is a cselekedeteit, ezért a biztonságérzete megromlott.
A vallomás után kiemelten kezdték vizsgálni a gyanúsított szavahihetőségét.
P. László elmeállapotát kétszer is vizsgálták igazságügyi orvos szakértők: a nyomozás tervezett részeként és a büntetés-végrehajtás indítványára, miután dühöngeni kezdett a cellájában és megrongálta a berendezési tárgyakat. Az ideg- és elmemegfigyelő intézetben megállapították: nincs büntethetőséget kizáró ok. Mindenesetre az ügyet ismerő szakértő szerint szinte biztosra vehető, hogy legkésőbb a bírósági szakban P. László ismételt elmeorvosi vizsgálatát fogják kérni.