A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) előterjesztése alapján további négy hónappal hosszabbította meg a Legfőbb Ügyészség annak a nyomozásnak a határidejét, amelyet Kovács Bélával, a Jobbik európai parlamenti képviselőjével szemben az unió intézményei elleni kémkedés gyanújával rendeltek el – közölte a Magyar Idők érdeklődésére Nagy Andrea. A KNYF szóvivőjének ismertetése szerint a Legfőbb Ügyészség döntése értelmében a nyomozás határideje 2017. január 20-án jár le.
Emlékezetes: az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014 áprilisában tett feljelentést az Európai Parlament (EP) jobbikos képviselője ellen, miután a politikus egy jelenleg is aktív, egykori KGB-ügynökkel kapcsolatos nyomozás során a titkosszolgálat látókörébe került. A polgári elhárítás jelezte a nyomozó hatóságnak, hogy Kovács konspiratív módon tart kapcsolatot orosz diplomatákkal, és havi rendszerességgel látogat Moszkvába.
A képviselőt kétszer hallgatták ki gyanúsítottként
A hivatal adatai alapján Polt Péter legfőbb ügyész 2014 májusában diplomáciai úton fordult Martin Schulzhoz, az EP elnökéhez azt kérve, hogy az uniós grémium függessze fel a Jobbik politikusának mentelmi jogát. Az EP jogi bizottsága hónapokon át zárt ajtók mögött vizsgálta, hogy megvonható-e a politikus jogi védettsége, és ennek során Polt Pétert is meghallgatták.
Az uniós parlament tavaly novemberben közölte a Legfőbb Ügyészséggel, hogy megvonták Kovács mentelmi jogát, így elhárult a jogi akadálya annak, hogy vele szemben a magyar hatóságok lefolytassák a büntetőeljárást.
A KNYF tavaly decemberben gyanúsítottként hallgatta ki a Jobbik politikusát, aki a főügyészség akkori tájékoztatása szerint tagadta a terhére rótt bűncselekmény elkövetését, és érdemi védekezést terjesztett elő. Kovács Béla eddig két alkalommal járt a KNYF épületében. Az uniós képviselőt másodszor idén április elsején idézték folytatólagos gyanúsítotti kihallgatásra, amelynek részleteiről a nyomozás érdekeire hivatkozva nem közöltek részleteket.
Kovács Béla orosz kötődéséről és különös családi kapcsolatairól is írt a sajtó. Egy Index-cikkből egyebek mellett az is kiderült, hogy a képviselő édesapja egykor a Külügyminisztériumban dolgozott, így kerültek Japánba, később pedig Leningrádban és Moszkvában tanult. Felesége, Szvetlana Isztosina orosz–osztrák állampolgár, aki sajtóhírek szerint korábban a KGB futára volt.
Az akkor 21 éves nő 1975-ben egy japán férfival kötött házasságot, a nyolcvanas évek közepén azonban már egy osztrák férfi, Mario Schön felesége lett, aki az osztrák alvilág egyik ismert figurája volt. Isztosina 1986-ban házasodott össze Kovács Bélával, majd a pár Ausztriába költözött. Magyarországra 2003-ban tértek vissza, majd Kovács belépett a Jobbikba. A politikus EP-képviselőként az Oroszország és az Európai Parlament közötti bilaterális delegáció társelnöke lett.
Amennyiben a kémkedés gyanúja igazolódik, Kovács Bélát akár nyolcéves börtönbüntetéssel sújthatja a bíróság.
Más bűncselekmények miatt is nyomoznak Kovács Béla ügyében
Jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és hamis magánokirat felhasználásának vétsége megalapozott gyanúja miatt is kérte Kovács Béla európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését az ügyészség. Ezzel együtt további négy hónappal meghosszabbították a jobbikos politikus ügyében indított nyomozást a hatóságok – közölte a Legfőbb Ügyészség kedden az MTI-vel.
