– Valamennyi lehetséges fórumot végigjárom Hóman Bálint teljes rehabilitációja érdekében – szögezte le lapunk kérdésére a néhai politikus és nemzetközileg elismert történész befeketített emlékének tisztázása érdekében több mint húsz éve küzdő ügyvéd, Varga István.
Miután a Fővárosi Törvényszék tavaly a jogász kezdeményezte eljárásban végérvényesen kimondta: a néhai vallás- és közoktatásügyi minisztert 1946-ban koncepciós perben, hamis vádak alapján ítélték el háborús bűnök miatt, s a törvénytelen verdiktet megsemmisítette, sokan azt remélték, hogy a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) újra tagjai körébe fogadja majd az 1951-ben, börtönben elhunyt tudóst.
Ez azonban nem történt meg, ráadásul a köztestület vezetése számos nyilatkozatban jelezte, vélhetően nem is fog, mivel – felmentő határozat ide, vagy oda – Hóman Bálintot politikai szerepvállalása nyilvánvaló tudományos érdemei ellenére méltatlanná teszi az MTA-tagságra.
Varga István szerint ez az érvelés teljességgel elfogadhatatlan, hiszen az olyan rovott múltú kommunisták, mint Lukács György vagy a rákosista Andics Erzsébet törlése ugyanerre hivatkozva eszébe sem jutott az Akadémia vezetésének, ami nyilvánvalóan egyfajta kettős mérce alkalmazására utal, ami egészen megdöbbentő negyedszázaddal a rendszerváltozás után.
Az ügyvéd azonban jogilag is aggályosnak tartja Hóman kizárását. – A döntést a Vörös Hadsereg által megszállt területen a 250 fős testület 14 tagja hozta meg. Tehát sérült a többségi elv, ráadásul a háború utáni viszonyok ismeretében abban sincs okunk kételkedni, hogy Moszkvából diktálták a határozat szövegét – figyelmeztetett Varga István.
A jogász és a meghurcolt történész egyik rokona az MTA tétlenségét látva bírósági úton akarta kikényszeríteni az 1946-os kizárás revízióját. Ezúttal azonban nem jártak sikerrel. A Fővárosi Törvényszék az elmúlt héten arra hivatkozva, hogy a távoli hozzátartozó nem jogosult az elhunyt érdekében pert indítani, elutasította a keresetet.
Varga István sajnálatosnak nevezte, hogy a bíróság a lényegi kérdésben nem foglalt állást: azaz a határozatban hallgat a kizárás jogszerűségéről. Egyúttal kijelentette: „Hóman Bálint nem követett el bűncselekményeket, ugyanakkor a háború utáni perében többen tanúskodtak mellette, s mondták el, hogy számos zsidót megmentett a vészkorszak idején. Ha követett is el politikai hibákat, azok nem indokolhatják száműzetését az MTA tagjainak köréből.”
Több akadémikus viszont másként látja ezt. Hámori József például lapunknak úgy nyilatkozott: Hóman Bálint munkássága megkerülhetetlen, különösen a pénztörténettel foglalkozók számára. Az egykori miniszter és történész tudományos teljesítménye minden elismerésre méltó, ugyanakkor a Horthy-korbeli és a világháborús szerepvállalása miatt egyetért Lovász Lászlóval, a Magyar Tudományos Akadémia elnökével, aki szerint a törlést fent kell tartani. – Szomorú história ez, ami egyben komoly üzenetet hordoz minden politizáló tudósnak – fogalmazott a biológus.