Két szálon is foglalkoztatja az igazságszolgáltatást jelenleg a háborús bűntettel és más bűncselekményekkel vádolt egykori állampárti belügyminiszter, Biszku Béla ügye. A per egyben felhívja a figyelmet azokra az ellentmondásokra, amelyek a büntető ítélkezést és a jogi szabályozást jellemzik Magyarországon. A különös helyzet lényege: a perrend keretei között a fellebbviteli bíróság hatályon kívül helyezheti az elsőfokú ítéletet és új eljárást rendelhet el, de ezt a végzését, döntését eddig nem kifogásolhatták az ügyfelek és az ügyész sem. Az ellentmondásokra először a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja hívta fel a figyelmet 2013-ban. A Márki Zoltán kúriai bíró vezette grémium több ügy vizsgálata alapján azt javasolta a törvényhozásnak: tegye lehetővé, hogy a hatályon kívül helyező végzés ellen fellebbezést jelenthessenek be az érintettek és az ilyen, rendes jogorvoslati kérelmet a Kúria bírálhassa el.
Az elképzelés eddig nem valósult meg, így a másodfokú tanácsok szinte kockázat nélkül elrendelhetik az új eljárást. Lehetővé válik, hogy saját döntéseik ne kerüljenek felülvizsgálati eljárásban a Kúria elé, s parttalan vita alakuljon ki az eljárások kereteiről. Ezzel kapcsolatban érdeklődésünkre Márki Zoltán kúriai tanácselnök, a Fővárosi Ítélőtábla büntető kollégiumának megbízott vezetője most azt mondta el: az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése csupán az érvényesség feltételeit határozhatja meg, de pedagógiai célokat nem szolgálhat. A fellebbviteli tanácsnak tényszerűen és szenvtelenül kell közölnie, ha esetleg az elsőfokú döntés bizonyítékai nem teljes körűek és a hiányt a másodfokon nem lehet pótolni. Márki Zoltán szerint a másodfokon eljáró bírók talán megfontoltabban határoznak, ha tudják, hogy a hatályon kívül helyezés elrendeléséről szóló döntésük felülbírálható. Az ellentmondások kiküszöböléséért a Kúria tavaly jogegységi határozatot fogadott el. Ennek alapján a legfőbb ügyész rendkívüli perorvoslat formájában kérheti: a Kúria állapítsa meg, hogy a hatályon kívül helyező végzés törvénysértő. A legfőbb ítélkező fórum azóta három bűnperben már kinyilvánította, hogy a Fővárosi Ítélőtábla döntései nem voltak jogszerűek, egy esetben pedig elutasította a kérelmet. Ebben a formában kerül holnap a Kúria elé a Biszku-ügyben tavaly nyáron meghozott hatályon kívül helyező végzés is.
Megkeresésünkre Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője közölte, a legfőbb ügyész törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati indítványa szerint az ítélőtábla az általa még hiányolt bizonyítást maga is felvehette volna. Ráadásul az ítélőtábla olyan, a védelem által kért tanúk kihallgatásának sem állta útját, akik már nem élnek, így a idézésük nemcsak szükségtelen, hanem lehetetlen is.
A rendkívüli törvényességi eljárás hátránya, hogy amennyiben a Kúria megállapítja a jogsértést, az csak a szakmának szól, az ügyfelekre nem hat ki. A megismételt perben hozott döntések emiatt a fellebbezés után ismét a tábla elé kerülnek majd. Ez várható a Biszku-ügyben is, hiszen a Fővárosi Törvényszék az új elsőfokú tárgyaláson tavaly decemberben három évre felfüggesztett két évi szabadságvesztésre ítélte Biszku Bélát.