Hermann Róbert hozzátette: annak ellenére, hogy az első világháborúba betöltött szerepe miatt 1918. október 31-ei halálakor Magyarország egyik leggyűlöltebb embere volt, Tisza István meggyilkolása országszerte döbbenetet keltett, halálát legnagyobb politikai ellenfele, Károlyi Mihály, az első magyar köztársasági elnök is meggyászolta.
Felidézte: Tisza István az 1880-as években kezdte politikai pályáját. Fiatal korában arról írt, hogy Magyarországot önálló államként képzeli el, de a nagyhatalmak szorításában nem látott valós lehetőséget erre, így később az Ausztriával kialakított kapcsolat fenntartása mellett döntött. Úgy gondolta, a parlamentben dolgozni és nem vitatkozni kell, ennek érdekében akár az amúgy általa pártolt liberális szabadságjogokat, a választójogot, a sajtószabadságot és a gyülekezési jogot is korlátozta – jegyezte meg a történész.
Emlékeztetett: Tisza István a legvitatottabb döntését 1914-ban hozta, amikor miniszterelnöksége alatt Magyarország belépett az első világháborúba. A kormányfő először nem támogatta Magyarország hadba vonulását, mivel katonailag nem tartotta elég felkészültnek a monarchiát, de a német császár komoly nyomására végül a háború mellett döntött.
Hermann Róbert a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról is beszélt, hogy az évforduló alkalmából emlékkonferenciát tartanak az Országházban, ahol magyar és osztrák történészek segítségével igyekeznek összetett képet festeni Tisza István életéről és a magyar politikában betöltött szerepéről.
Történész: Tisza István nem ismerte a félelmet
Tisza István egykori miniszterelnök nem ismerte a félelmet, kivételes lelkiereje volt – mondta Hatos Pál történész, a Kaposvári Egyetem művészeti karának dékánja az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában.
A történész rámutatott arra, Tisza István kálvinista meggyőződése, az eleve elrendelésben való hite abban is nagy szerepet játszott, hogy a nehéz időkben sem hagyta el Budapestet. Ez a kivételes akaraterő ugyanakkor ahhoz is vezetett, hogy nem volt képes módosítani, belátni dolgokat – tette hozzá.
Hatos Pál szerint Tisza István tragikus alak, aki tragikus hibákat is elkövetett, az biztos azonban, hogy az az erkölcsi kiállás, az a lelkierő és bátorság, amivel a meggyőződését követte, példaértékű. A történész hozzáfűzte, Tisza István meggyilkolásának körülményeit máig sem sikerült tisztázni.
Hatos Pál a Kossuth rádió Jó reggelt Magyarország! című műsorában arról beszélt, hogy az 1918-as őszirózsás forradalom nemzeti színű forradalom volt, ami sajnos egy vörös színű hatalomátvételbe torkollott, a Tanácsköztársaságba.
A történész kifejtette, akkoriban mást jelentettek a „vörös ígéretek”, a kommunizmus, mint ma. Azt mondta, ma már tudjuk a rettenetes következményeket, de Leninről azt látták akkor, hogy kiléptette országát a háborúból, földet adott a parasztságnak.
A radikális jelszavak iránt fogékonnyá váltak az emberek, az a bolsevizmus azonban mást jelentett akkor, azt, hogy az embereknek elegük van a háborúból – mondta.
A történész úgy látja, hogy Magyarországon a kommunizmus nem következett volna be, ha sokan nem a bolsevikokban látták volna azt a reményt, hogy meg tudják védeni a történelmi Magyarország integritását.