A történész rámutatott: a két rendszer egypetéjű, a jeles gondolkodó, Hannah Arendt is a hitleri és sztálini rémuralom alapján határozta meg a totalitarizmus fogalmát. – Mint a filozófusnő írta, a Vörös Hadsereggel szembeszállva a szovjet imperializmussal is dacoltak a magyarok, ezért ’56 antitotalitárius forradalomnak is nevezhető – fogalmazott az igazgató. Hozzátette: Hannah Arendt a Totalitarizmus gyökerei című paradigmaalapító könyvében a történelem legtisztább forradalmának nevezte az 1956-os magyar ellenállást. – A filozófus kifejtette, a szabadságvágy volt a forradalom vezérlő elve, ez egyaránt tükröződött a céljában és a lefolyásában.
Az említett tisztaság megmutatkozott a társadalom önszerveződésében is, és abban, ahogy az erőszakhoz viszonyultak a harcok folyamán. A brutális szovjet túlerő megérkezéséig természetes módon folyamatosan szerveződtek forradalmi és munkástanácsok, ami azt jelenti, hogy önigazgató, autonóm szervezeteket felállító mozgalomról beszélhetünk – folytatta Békés Márton. Emlékeztetett, számos történet maradt fenn arról is, hogy ’56-ban nem volt jellemző a hasonló harci események során máshol gyakran előforduló fosztogatás és egyéb bűncselekmények sem.
