A Republikon Intézet múlt csütörtökön megjelent októberi közvélemény-kutatása a Fidesz–KDNP 54 százalékos népszerűségét mérte, a második helyen 15 százalékkal a Jobbik áll, és őket követi az MSZP 12 százalékkal.
A Századvég legutóbbi felmérése alapján a biztos pártválasztók körében szintén a Fidesz vezet. A válaszadók 50 százaléka adná voksát a kormánypártokra, a Jobbikot és az MSZP-t pedig 16-16 százalékuk támogatja. Adataik szerint az LMP hét, a DK öt százalékon áll, míg az Együtt csupán egyszázalékos népszerűségnek örvend az aktív szavazók körében.
A Medián a múlt hét elején közölte októberi közvélemény-kutatásának eredményét, amely szerint a kormánypártok – egyetlen hónap alatt négy százalékot javítva – a biztos pártválasztóknál elérték a negyven százalékot, amire utoljára 2011-ben volt példa. A felmérés alapján egy mostani választáson a Fidesz hatvan százalékot kapna, míg a második helyezett Jobbik csak 14 százalékot. Az MSZP-re a választani tudó biztos szavazók kilenc százaléka, a DK-ra hét, míg az LMP-re alig öt százalékuk voksolna.
Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke szerint a Fidesz kiemelkedő sikerének titka, hogy nagy médiafelületet birtokol, a kormánypropaganda pedig erőteljes nyomást gyakorol az állampolgárokra a közszolgálati csatornákon keresztül. – Ezekkel az eszközökkel sikeresen tudja megszólítani és aktivizálni a saját táborát, az ellenzéki pártok ugyanakkor nem képesek ugyanerre. Egyrészt, mert nincs hozzá megfelelő mennyiségű erőforrás, másfelől egymással, és nem a kormánypárttal vannak elfoglalva.
Ez alól talán a Jobbik jelenthet kivételt – fogalmazott az elemző. Véleménye szerint a Fidesz stabilan 2,2–2,4 millió szavazóval rendelkezik, és tábora jóval aktívabb, mint az ellenzéké. Mindezek ellenére Horn úgy véli: a kormány leváltható, hiszen többen szeretnék a távozását, mint azt, hogy helyén maradjon, ezért az egyéni körzetek eredményein nagyon sok múlhat.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont-csoport vezetője úgy fogalmazott: a Fidesz toronymagas vezetése már régóta ismert, most mért további erősödése mögött a migrációs politikától kezdve a gazdasági kormányzás sikerén át a nyugdíjemelésig több ok is meghúzódhat. A nyilvánosságra hozott mesés számok ugyanakkor félrevezetőek, mert csak a biztos pártválasztók véleményét tükrözik.
– Fél évvel a választások előtt igazán meglepő az ellenzék társadalmi támogatásának hiánya, sőt további gyengülése. Sem a baloldal, sem a Jobbik nincs kormányváltó helyzetben önállóan. Az eredményeknek a kormánypártiak azonban csak részben örülhetnek: a vereség szaga ugyanis megvadíthatja az ellenzékhez közelálló, elkeseredett szavazókat, s a kutatási eredményekből vezetőik az ideológiai, morális korlátok lebontását is kiolvashatják.
Szavai szerint a még mindig saját győzeleméről értekező Jobbik és a párt finanszírozói különösen sokat adnának a Fidesz abszolút többségének megakadályozásáért, mert ez lehetővé tenné, hogy valamilyen koalíció részeként hatalomra kerülhessenek. Farkas Örs politikai elemző a köztévében úgy vélekedett: a Fidesz erősödésének egyrészt az az oka, hogy az ellenzéki pártok politikája nem kínál vonzó alternatívát, másrészt a kormánypárt nem vét hibát, így azoknak, akik eddig is támogatták, nem kell váltaniuk.
– A kormánypárt és az ellenzéki pártok közötti hatalmas különbség annak tudható be, hogy utóbbiak egyike sem volt képes olyan témát felvetni, ami a választókat valóban érdekelte volna. Kizárólag pártpolitikáról, az egymáshoz való viszonyukról beszélnek. Ezzel szemben a kormánypárt következetesen az általa megfogalmazott fontos témákról nyilatkozik, mint a migráció vagy a gazdasági növekedés – értékelt az elemző, aki szerint amíg az ellenzéki pártok nem a kormányzati céljaikkal kapcsolatban kommunikálnak, nem lesznek képesek arra, hogy új támogatókat szerezzenek.