A korábban tervezettnél egy évvel hamarabb, idén befejeződött az adósságkonszolidációban részt nem vett települések támogatása. A közelmúltban 1139 önkormányzat több mint 22 milliárd forint fejlesztési forráshoz jutott. Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára a 2017-es pénzek idei kifizetését lapunknak azzal indokolta: az ország gazdasági teljesítménye lehetővé tette, hogy egy évvel előre hozzák a záróütemet.
Mint ismert, az állam 2011 és 2013 között kétezer önkormányzat csaknem 1370 milliárd forint adósságát vállalta át. Először, 2011 végén a megyei önkormányzatokat konszolidálták, ez 197,6 milliárd forinttal terhelte a központi költségvetést. Egy évvel később az ötezer főnél kevesebb lakosú települések 84,8 milliárd forintnyi adósságát vették át, majd 2013 nyarán a többi település részleges konszolidációja következett. Ekkor az érintett önkormányzatok adósságának 40-70 százalékát vállalta át az állam, majd a következő év februárjában a maradék tehertől is megszabadultak a települések. A 2013–2014. évi adósságkonszolidáció összesen 1086 milliárd forintot tett ki.
A cél az volt, hogy a hitelek átvállalásával párhuzamosan megakadályozzák az önkormányzatok újbóli eladósodását. Megalkották a stabilitási törvényt, amely 2012. január elsején lépett hatályba, ez szabályozza az önkormányzati hitelfelvételt és kötvénykibocsátást. E szerint az önkormányzatok működési célra csak likvid hitelt vehetnek fel, fejlesztési célú hitelt pedig – bizonyos kivételektől eltekintve – meghatározott feltételekkel, előzetes kormányzati engedéllyel igényelhetnek. A Belügyminisztérium lapunkat arról tájékoztatta, hogy nem tapasztaltak a stabilitási törvény tudatos megsértésére, kikerülésére irányuló szándékot.
– Nem próbálkoznak trükkökkel az önkormányzatok, illetve a pénzintézetek is kiemelt figyelmet fordítanak az engedélyezés folyamatára – tették hozzá.
Miután 2014-ben befejeződött az önkormányzatok adósságkonszolidációja, a kormány úgy döntött, hogy támogatásban részesíti azt az 1176 települést, amely korábban nem vett fel hitelt. Azt tervezték, hogy az érintett önkormányzatoknak négy év alatt, két részletben, lakosságarányosan összesen több tíz milliárd forint fejlesztési forrást adnak. Az első ütemben, 2014-ben 1055 önkormányzat összesen 12,1 milliárd forint támogatásban részesült, míg tavaly 115 település csaknem 9,5 milliárd forintot kapott. Idén a harmadik ütem lett volna esedékes, de a költségvetési törvény módosítása után ebben az évben a 2017-es támogatásokat is kifizették.
Az önkormányzatok a pályázati kiírás szerint többek között belterületi út, híd, járda vagy vízrendezési és csapadékelvezetési rendszer fejlesztésére, köztemető felújítására, a kötelező önkormányzati feladatellátást biztosító épületek, létesítmények fejlesztésére, településrendezési tervek készítésére, valamint a helyi munkahelyteremtési programok megvalósítására igényelhettek támogatást.
A költségvetési törvény 2016. júniusi módosítása után lehetővé vált olyan épületek fejlesztése, felújítása, megvásárlása is, amelyek a kötelező önkormányzati feladatellátást szolgálják a jövőben.
A támogatások felhasználásával kapcsolatban Pogácsás Tibor a Magyar Időknek azt hangsúlyozta, hogy végig együttműködtek az önkormányzatokkal.
A települések esetenként kérték a szerződések módosítását, de általánosan igaz, hogy a pénzek felhasználása problémamentesen zajlott.
– A támogatásokat a pályázati kiírásban és a szerződésben foglalt célokra fordították – tette hozzá korábban az államtitkár.