A tárcavezető, aki egyben a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévének szervezésével, lebonyolításával foglalkozó Gulág Emlékbizottság elnöke is, közölte: a dokumentumok digitalizálását a Gulág Emlékbizottság költségvetéséből finanszírozzák majd, hogy könnyebben kutathatóvá váljanak. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy az oroszországi dokumentumokat együttműködési megállapodás részeként nyitották meg a magyar kutatók előtt.
Az első, hadifogságból hazatérők 1946 augusztusában Debrecenben
Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára az esemény hátteréről elmondta: emlékeznünk kell azokra a magyar katonákra is, akik a második világháború alatt a Szovjetunióban harcoltak, és estek fogságba vagy haltak meg. Körülbelül 500 ezer magyar honvéd került szovjet hadifogságba, közülük 48 ezren elhunytak a rabságban. Az ő adataik megtalálhatók a Hadtörténeti Intézet és Múzeum levéltárában. A mintegy 420 ezer hazatért katona adatai viszont eddig hiányosak voltak, ezért is nagyon jelentős az Orosz Föderáció Hadtörténeti Levéltárában talált anyag. Balog Zoltán beszélt arról is, hogy a bizottság tavaly decemberben meghirdetett négy pályázatára 232 pályamű érkezett, ezekből 125-öt támogat a bizottság 116 millió forint értékben.
A pénzből kutatásokat, illetve eredményeik megismertetését finanszírozzák, amelyek lehetnek kisfilmek vagy publikációk is. Kiállítások létrehozását és emléktáblák kihelyezését is segítik, valamint a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások személyes történetének felkutatásához is hozzájárulnak. Az emberi erőforrások minisztere kitért arra is, hogy folytatják a társadalmi vitát egy központi emlékhely létrehozásáról, az eddigi megbeszéléseken részt vettek civil szervezetek és egyházak is. Mint arról már korábban beszámoltunk, a Szovjetunióban Volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete (Szorakész) múlt év nyarán kezdeményezte egy emlékmű felállítását az elhurcoltak tiszteletére.
