Évente több száz pert indítanak a fogvatartottak a büntetés-végrehajtási intézetek ellen – tudta meg a Magyar Idők a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának (BVOP) kommunikációs osztályától.
Tájékoztatásuk szerint a magyar rabok zömmel az elhelyezési körülmények, elsősorban a zsúfoltság miatt indítanak keresetet. Tavaly a a BVOP-nak összesen 682 peres ügye volt, ezek döntő része (5-600 per) fogvatartotti kereset volt. Eddig a bíróság elenyésző esetben állapított meg néhány százezer forintos kártérítést a raboknak – közölte a BVOP.
Korábban a Magyar Idők írta meg, hogy idén az első fél évben háromezer magyar beadvány érkezett a strasbourgi bíróságra. A testület a beadványok zömét elutasítja, az elmúlt évek magyar adatai szerint átlagosan az indítványok 5-10 százaléka jut el bírósági szakaszba.
A rabok többnyire perek elhúzódása és a börtönviszonyok miatt fordulnak Strasbourghoz. Szerdán pedig kiderült, hogy megközelítőleg egymillió forintos kártérítést ítélt meg a bíróság a tescós rablóként emlegetett, de a terhére rótt bűncselekmények miatt jogerősen még el nem marasztalt Süveges Péternek a BVOP-val szemben.
A nem jogerős verdikt szerint a BVOP megsértette az előzetesben lévő Süveges személyiségi jogait, amikor a fővárosból indokolatlanul Szegedre helyezte át, s ezzel korlátozta kapcsolattartását az ügyvédjével és a családjával.
Sokan a külvilággal való kommunikációjukban érzik magukat korlátozva
A rabok általában valóban a túlzsúfoltság és a rossz körülmények miatt kezdeményeznek pereket, ezek eddig jellemzően a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságára kerültek – mondta el a Magyar Időknek Fahidi Gergely büntetés-végrehajtási ügyvéd, aki több folyamatban lévő, illetve első fokon lezárult fogvatartotti ügyön dolgozik.
Strasbourg azonban jövőre visszaadja Magyarországnak a börtönpereket, egy új jogszabály miatt ugyanis a rabok már magyar bírósághoz is fordulhatnak. A védő ezzel összefüggésben elmondta, szerinte gondot fog okozni, hogy jövőre az amúgy is túlterhelt büntetés-végrehajtási bírók hatáskörébe kerülnek az efféle kártérítési ügyek. Az ügyvéd kitért rá: vannak speciális perek is, amelyek nem a túlzsúfoltság miatt indulnak. Ilyen például, amikor a rabok a külvilággal való kommunikációjukban érzik korlátozva magukat, vagy a rácsok mögötti munkavégzésük módját tartják jogsértőnek.
Fahidi Gergely szerint egyre gyakoribb azonban az is, hogy az ágyipoloska-csípések miatt perelnek a fogvatartottak.
