- Több mint 600 diák érkezett Budapestre határon túli településekről a Rákóczi Szövetség szervezte programokra.
- A külhoni magyarság támogatása 2010-hez képest megtízszereződött – mondta a miniszterelnök-helyettes.
- A nemzeti egység ma ismét erős – jelentette ki a kultúráért felelős államtitkár.
- Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni szerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává.
Több iskoláscsoport indult el a Kárpát-medence határon túli területeiről Budapestre, hogy részt vegyen a nemzeti összetartozás napja alkalmából szervezett magyarországi programokon. A Felvidékről például Bodrogközi és Ung vidéki diákcsoportok kaptak lehetőséget, hogy két napot a magyar fővárosban tölthessenek. A gyermekek közül több még soha nem járt Budapesten.
Szombat kora délután érkezett meg az összesen tucatnyi busz, amelyen több mint hatszáz diák jött határon túli településekről. Az iskolások először kívülről a Parlamentet nézték meg.
Tanáraik szerint fontos, hogy a diákoknak megmutassák, ehhez a nemzethez tartoznak.
A több száz fős iskolacsoport a délutánt városnézéssel töltötte. A gyerekek a Rákóczi és a Hunyadi hajó fedélzetéről a Dunán csodálhatták meg a főváros nevezetességeit.
A programokat a Rákóczi Szövetség szervezte, azért hogy a diákok közösen emlékezhessenek meg a nemzeti összetartozás napján.
Minderről videót is láthatnak a hirado.hu oldalon.
A Rákóczi Szövetség segítségével évente 12 ezer diák utazhat
A Rákóczi Szövetség segítségével évente 12 ezer diák utazhat – mondta Pálinkás Barnabás, a Rákóczi Szövetség rendezvényfelelőse vasárnap az M1 aktuális csatornán.
Felidézte: diákutaztatási programját a Rákóczi Szövetség 1994-ben indította el, akkor még március 15-éhez kapcsolódóan, később ez bővült a június 4-ei és az október 23-ai ünnepekkel.
Pálinkás Barnabás szólt arról, hogy a Kárpát-medencei magyar középiskolák számára a szövetség évente háromszor hirdet pályázatot. Lehetőség van egynapos utazásra is, amely az iskoláknak egyre vonzóbb, a preferált úti célok között van Erdély, Felvidék, és újra mennek diákcsoportok Kárpátaljára.
Kiemelte, hogy a június 4-ei nemzeti összetartozás napjához kötődő programban egyebek közt csütörtökön a tengeren túli diaszpórából és a Kárpát-medencei mélyszórványból érkezett 200 diák indult a csíksomlyói búcsúba, több mint 350-en vettek részt Várpalotán a Rákóczi Szövetség közös megemlékezésén pénteken, 600 diák érkezett a külhoni iskolákból Budapestre a központi megemlékezésekre.
SEMJÉN ZSOLT: SOHA NEM LÁTOTT TÁMOGATÁSA VAN A KÜLHONI MAGYARSÁGNAK
A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorában kifejtette:
a külhoni magyarság támogatása 2010-hez képest megtízszereződött, a gazdaságit is ideszámolva, meghúszszorozódott.
„Felelősséggel mondom, hogy kormány annyit még nem tett a külhoni magyarságért, mint az Orbán-kormány” – fogalmazott Semjén Zsolt.
HOPPÁL PÉTER: A NEMZETI EGYSÉG MA ISMÉT ERŐS
Az MTI-nek eljuttatott közlemény szerint kultúráért felelős államtitkár a Pécs-vasasi Trianon-emlékműnél a nemzeti összetartozás napja alkalmából tartott szombati megemlékezésen arról beszélt, hogy a nemzeti egység ma ismét erős.
„A történelmi-kulturális összetartozás nem torpan meg az egykor önkényesen meghúzott politikai vagy földrajzi határokon”
– hangoztatta a politikus, majd az erős közösséghez való tartozás és a közös kultúra „mindennél nagyobb” megtartó erejét hangsúlyozta Hoppál Péter.
FELVONTÁK A NEMZETI LOBOGÓT A PARLAMENT ELŐTTI KOSSUTH TÉREN
A lobogót a Himnusz hangjaira, Áder János köztársasági elnök jelenlétében a Magyar Honvédség díszegysége vonta fel. Az eseményen közreműködött a Központi Katonazenekar és a Nemzeti Lovas Díszegység. Az ünnepi ceremónián jelen volt Simicskó István honvédelmi miniszter és Benkő Tibor vezérezredes, vezérkari főnök is.
A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a trianoni szerződést, amely kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. A magyarság harmada – mintegy 3,2 millió ember – az új határokon túlra került.
Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni szerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává.
Az erről szóló törvény kimondta:
„a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.
Történész: a magyar társadalom Trianont sokkhatásként élte meg
A trianoni szerződést a magyar társadalom sokkhatásként élte meg – mondta Galambos István történész vasárnap az M1 aktuális csatornán.
Kiemelte, az igazságtalan döntéssel a magyar társadalom hite megingott az egész nyugati világban.
A trianoni döntés a két világháború közötti magyar politikát meghatározta, de napjainkban is érződik a hatása nemcsak a magyar politikában, hanem az utódállamokéban is – tette hozzá.
Szerinte a nemzeti összetartozás emléknapjával az Országgyűlés egyfajta traumát igyekezett feloldani, de – fogalmazott -, amíg magyar él a Földön, addig Trianon fájni fog.