A mindennapos testnevelés bevezetésével a szaktanárok igénye is megnőtt a változatos sportolási lehetőségek biztosítása iránt. Ehhez persze szabadon választható kerettantervekre van szükség, amelyek az iskolák mozgásterét is növelik.
Ez is magyarázza, hogy a kormányzat a küzdősportoktatást és a lövészetet is szívesen látná alternatív sportolási lehetőségként a testnevelésórákon. – Többen fordultak az elmúlt hónapokban az Emberi Erőforrások Minisztériumához (Emmi), hogy olyan kerettanterv kialakításában gondolkoznak, amelyben megjelenne a lövészet és a küzdősport – mondta lapunknak Maruzsa Zoltán, az Emmi köznevelési helyettes államtitkára.
Hozzáfűzte: a minisztérium felkarolta ezeket az ötleteket és nekilátott a kidolgozásnak, illetve az erről való párbeszédnek. – Felmerült az is, hogy tankerületenként megteremtsük a lövészet és a küzdősportok infrastrukturális hátterét, ami az oktatáson túl a helyi lakosság sportolási igényeit is kielégítheti – mondta el Maruzsa Zoltán.
A Pedagógusok Szakszervezete a lőfegyver használatát lelkiismereti okokra hivatkozva találja problematikusnak – magyarázta Galló Istvánné, a szervezet elnöke. Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke pedig úgy véli, egyáltalán nincs szükség a diákok militarizálására. Maruzsa Zoltán a kritikákra reagálva hangsúlyozta: egyáltalán nem arról van szó, hogy kötelező lenne mindenkinek részt venni a sportlövészeten.
– Ez egy megengedő kerettantervi szabályozás lesz. Intézményeknek sem kötelező, és intézményeken belül sem kötelező minden diáknak. Ha valaki lelkiismereti okokból nem szeretne részt venni a sportlövészetben, annak természetesen nem kell majd lőnie – ismertette a minisztériumi álláspontot. A diákok militarizálására utaló megjegyzés kapcsán azt mondta: semmi olyan állítás, deklaráció nem történt senki részéről, amely ezt megalapozná. Ezek a gondolatok teljesen légből kapottak és minden alapot nélkülöznek.
Joó Éva világbajnok sportlövő elsősorban a koncentráció nagyon nagy mértékű fejlesztésében jelölte meg a sportlövészet pozitív hatását. – A befelé fordulás és ezáltal önmagunk megismerésének lehetősége is hangsúlyos, ugyanis ahhoz, hogy a borzasztóan pici célt eltalálja valaki, nagy nyugalomra és mozdulatlanságra van szükség.
Ezt akkor tudja végrehajtani, ha abszolút mértékben tud uralkodni az izmain, a testén, ismeri magát, tudja, mit hogyan kell ellazítani, hol kell egy picit jobban tartani – fejtette ki a sportoló. Szerinte meg lehet tanulni, hogy minden egyes apró belső rezdülés milyen nagy befolyással van a találatra.
Joó Éva a megfogalmazott félelmek kapcsán hangsúlyozta: a sportág biztosan nem hozza elő a lappangó erőszakot a gyerekekből. – Éppen ellenkezőleg: nagyon jó irányba tereli őket. Az én tapasztalatom az a nehezebben kezelhető gyerekek esetében, hogy javulnak a tanulási eredményeik, a magatartásuk, ha sportlövészettel foglalkoznak. Nem a sportlövészet, hanem inkább a lövöldözős számítógépes játékok azok, amelyek kihozhatják belőlük a negatív tulajdonságokat – tette hozzá.