Az utóbbi fél évben jelentős átalakuláson ment át a szakképzés és felnőttképzés stratégiai iránya, ugyanis a piac szereplőinek az igényeihez való igazodás, a szakképzésben tanulók – legyen az gyerek vagy felnőtt – kompetenciái-nak fejlesztése a cél, nem egy-egy képző önös érdekei vezérlik azt – mondta lapunknak Pölöskei Gáborné.
A szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár ismertetése szerint ennek értelmében alakították át a szakképzés és felnőttképzés éves fejlesztési tervét, a gazdaság igényeihez igazították a nagyvállalatok, kis- és középvállalatok, illetve szakképző iskolák fejlesztési támogatásait. Mint mondta, ennek egy része az idegen nyelvi képzés, ami a munkaerőpiacon történő elhelyezkedéshez manapság már elengedhetetlen.
– A Nyelviskolák Szakmai Egyesülete (Nyesze) több alkalommal támadta a változtatásokat a balliberális médián keresztül, keseregnek, hogy a népszerű, tavaly állami pénzből elindított „ingyenes angol és német nyelvi képzés” lehetősége megszűnt, illetve jóval kevesebb lehetőség áll az érdeklődők rendelkezésére – fejtette ki a helyettes államtitkár.
A képzések hatékonyságát is vizsgálnák
– A valóság az, hogy az uniós pályázatokból a fejlesztéseket úgy alakítottuk át, hogy a gazdaság szereplőinek az igényei, és ne egy-egy képző elvárása érvényesüljön. Így szakmai képzések, a digitális kompetencia fejlesztése és egyéb szakképzést támogató fejlesztések mellett terveztünk természetesen nyelvi képzést is – magyarázta Pölöskei Gáborné.
Az uniós pályázati lehetőségeken túl tavaly indult a Kis- és középvállalkozások ügyvezetője elnevezésű képzés, amely tananyagának döntő része idegennyelv-oktatás a helyettes államtitkár szerint. Pölöskei Gáborné arról is szólt, hogy erre bár 12 ezren jelentkeztek, csak 18 százalékuk, közel kétezer tanuló tett záróvizsgát, ami szerinte sokat elmond a képzés minőségéről.
Kiemelte, hogy tavaly ezt az oktatást csak nyelviskolák végezhették, a szakképzési centrumok csupán a szervezést bonyolították. – Megítélésem szerint a fejlesztési forrásokat nemcsak el kell költeni, hanem a hatékonyságukat is vizsgálni kell – hangsúlyozta Pölöskei Gáborné, majd hozzátette, hogy különösen akkor igaz ez, amikor a képzés ingyenességét költségvetési forrás biztosítja, meghatározott szabályok mentén.
– A médiában az is megjelent, hogy kevesebbet költ a kormányzat a szakképzésen és felnőttképzésen belül nyelvoktatásra, pedig a valóságban több pénzt fordít rá – emelte ki a helyettes államtitkár. Ismertetése szerint a korábbi években 5,37 milliárd forint állt rendelkezésre évente erre a célra, míg az elkövetkező három év alatt évente 7,42 milliárdot terveztek be a nyelvi képzés támogatására.
– Az idegen nyelvi képzésekre tehát 22,26 milliárd forint forrást terveztünk a következő időszakra – összesített a helyettes államtitkár. Kiemelte, hogy ezek a vállalatok dolgozói, illetve a szakképzési centrumokban tanuló diákok idegen nyelvi fejlesztését fogják szolgálni. – Különösen szeretnénk figyelni a 11., 12. és 13. évfolyamos szakgimnáziumok tanulóira, akik 2020-ban felvételizhetnek egyetemre, főiskolára, és számukra már felvételi követelmény lesz egy középfokú nyelvvizsga is, így a GINOP–6.1.3. idegen nyelvi készségek fejlesztése pályázati konstrukció elsősorban az ő képzésüket kívánja támogatni, mintegy 4,58 milliárd forint erejéig – tette hozzá Pölöskei Gáborné.
