Régi adósságát teljesítette az állam a közszféra egyes ágazatait érintő életpályamodellek kidolgozásával és fokozatos bevezetésével. Az olyan területeken ugyanis, mint a közigazgatás, a rendészet vagy az igazságszolgáltatás, a Medgyessy-kormány bukása óta nem hajtottak végre átfogó bérrendezést.
A bírósági dolgozók – a körülbelül háromezer fős bírói kart is beleszámítva összességében mintegy 10-11 ezer ember – jövedelméhez például 2004-ben nyúltak hozzá utoljára, így a Gyurcsány–Bajnai-korszak végére a magyar ítészek már Európa legrosszabban fizetettjei közé tartoztak. Ehhez képest jelentős előrelépés, hogy idén októbertől öt százalékkal nő a bírák illetménye, majd jövő januártól és 2018 januárjától további öt-öt százalékos emelést kapnak, miközben folytatódik az előmeneteli és jövedelmi kérdéseket szabályozó életpályamodell kidolgozása.
Hasonlóan időszerű volt rendet tenni az ország védelmét biztosító szervezetek háza táján. Ezt a célt szolgálja a rendvédelmi életpályamodell, amelynek első üteme tavaly nyáron valósult meg. Akkor az alaptevékenységet ellátó rendőrök és katonák bére 30, a nem alaptevékenységet ellátók fizetése 25, míg a vezetőké 15 százalékkal növekedett. A közszolgálati életpályamodell ugyanakkor a kormányváltás előtt sorozatos elvonásokkal és elbocsátásokkal, a pluszjuttatások megvonásával sújtott közalkalmazottak, köztisztviselők és kormánytisztviselők életét teszi kiszámíthatóbbá. Itt érdemes kiemelni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) dolgozóit érintő átalakítást, ami a hivatal NAV-törvény alá tartozó alkalmazottainak három lépésben ötvenszázalékos, a munka törvénykönyve alá tartozó dolgozók esetében pedig egyszeri harmincszázalékos béremelést jelent. A szervezet helyzete azért különleges, mert a NAV biztosítja a költségvetési bevételek 94 százalékát.
A Központi Statisztikai Hivatal jövedelmekre vonatkozó kimutatásaiból is kitűnik, hogy a nyilvántartásban „közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás” címszó alatt tárgyalt közszféra bérei a Bajnai-kormány végére a 2007 előtti szintre zuhantak, ám reálértéken, azaz a fizetések vásárlóerejét tekintve még nagyobb lehetett a csökkenés. Az akkori, nagyjából 260 ezer forintos átlaggal szemben tavaly – tehát még az átfogó bérrendezések és az életpályamodellek többségének bevezetése előtt – több mint 305 ezer forintot kerestek havonta a közigazgatásban, rendvédelemben dolgozók.