– Az angol nyelv oktatása, történelmi okokból, csupán az utóbbi harminc évben terjedt el Kelet-Közép-Európában, ám az úgynevezett Z-generáció figyelmének felkeltéséhez és lekötéséhez már nem elegendők a hagyományos frontális oktatás módszerei, egyre fontosabbá válik az élményalapú, gyakorlati nyelvtanulás – fejtegette a társaságuk által készített tanulmány kapcsán Horváth Alex, az egyik, angolnyelv-oktatással foglalkozó cég ügyvezetője.
Szavai szerint a megkérdezett közép-európai diákok az angol nyelv ismeretét nagyon fontosnak tartják a jövőjük, a továbbtanulás és a munkavállalás szempontjából. A nem reprezentatív felmérésben a magántanárral való tanulást is vizsgálták, s általánosságban elmondható: a diákok közel fele élt már ezzel a lehetőséggel, és ebben nincs jelentős különbség a régió négy országában.
Meglepő viszont, hogy a megkérdezettek körében ritka a nyelvtanuló-applikáció vagy online alkalmazás használata, a cserediákprogramokon való részvétel, illetve a külföldi nyelvtanfolyam. Jelentős különbségek mutatkoznak az országok között az iskolán kívüli nyelvtanfolyamok, a családi segítség, az önálló tanulás és a nyelvtáborok elterjedtségében. Iskolán kívüli nyelvi kurzusokra a magyar diákoknak csak mintegy 16 százaléka jár, ami a többi ország tanulóinak körében 55-62 százalék. Arra a kérdésre, hogy az angol mellett tanulnak-e más idegen nyelvet, a magyar diákok 60 százaléka válaszolt igennel, míg a többi országban mintegy 90 százalék ez az arány.
A kutatás egyik fő célja volt, hogy kiderüljön, a diákok a népszerű tanítási módszerek közül melyeket tartják a leghasznosabbnak. A válaszadók a nyári nyelvi táborokat, a magántanárok által adott órákat és a külföldi nyelvtanfolyamokat értékelték a legnagyobb, 64-74 százalékos arányban hasznosnak. Az iskolai nyelvórák mind a négy vizsgált országban a rangsor végére kerültek, ezeket az órákat legkevésbé a magyar – 19 százalék –, leginkább pedig a román – 44 százalék – diákok tartják hasznosnak.
A megkérdezettek fele már fordult magántanárhoz
Fotós: Havran Zoltán
A kutatás egyértelműen kimutatta, hogy a tanulók a mainál jóval több interaktív, gyakorlati típusú foglalkozásra tartanak igényt az iskolai órákon. A kötetlen beszélgetések mennyiségét Csehországban, Magyarországon és Lengyelországban a megkérdezettek mintegy háromnegyede, Romániában pedig 53 százalékuk értékelte kevésnek. Mindeközben az írásos, nyelvtani feladatok mennyiségét túl soknak tartják – Magyarországon és Csehországban a diákok megközelítőleg egyharmada, Romániában és Lengyelországban ötöde.
A gyakorlati foglalkozások közül a kutatás a szituációs játékokra, a prezentálásra és a csapatmunkára kérdezett rá. Ezek mindegyikéről elmondható, hogy mindenütt többet szeretnének belőlük a diákok, azonban a legtöbben Magyarországon hiányolják ezt az oktatásból. Hazánkban a megkérdezettek 81 százaléka tartotta kevésnek az iskolai órák prezentációs és kiselőadás-gyakorlatait, amelyekre pedig később nagy szükségük lesz egyetemi tanulmányaik, illetve a munkavállalásuk során.
A kutatás azt is vizsgálta, mennyire érezték magukat magabiztosnak a fiatalok, amikor a nyelvet iskolán kívül használták. Míg a lengyel és román tanulók több mint négyötöde saját megítélése szerint viszonylag magabiztosan tud beszélni, addig a magyar és cseh megkérdezett diákok kevesebb mint fele mondhatta el ezt magáról.
