Egy-két héten belül betelnek a fővárosi helyek, és vidéken is jelentős az érdeklődés a kormány által szeptember elején bejelentett, nyelvtanulást elősegítő program iránt. Az ingyenes lehetőséget elsősorban a kis- és középvállalkozóknak szánják, a jelentkezők esti tagozaton tanulhatnak. Az egyéves képzésen 300 órában idegen nyelvet, 150 órában informatikát és más ismereteket is oktatnak. A résztvevők, akik az állami fenntartású szakközépiskolákban jelentkezhetnek, a képzés végén OKJ-vizsgát tehetnek, de ez nem kötelező. Aki nem vizsgázik le, annak sem kell fizetnie semmit.
Dohár Péter angolnyelv-tanár, a Dover Nyelvi Centrum igazgatója lapunkat úgy tájékoztatta: a program nyelvi része iránt különösen nagy az érdeklődés, és sokat számít, hogy esti képzési formában történik az oktatás. – Jellemzően a 30 és 40 év közötti, munka mellett tanulni vágyó felnőttek jelentkeztek, de minden korosztály képviselteti magát. Van, aki a diplomájához szeretné megszerezni a nyelvvizsgát, van, aki a jobban jövedelmező állás reményében szeretné felfrissíteni megkopott nyelvtudását, vagy a munkahelyi elvárások miatt kezdi meg, illetve folytatja tanulmányait – magyarázta.
Nagy Zoltán, a Katedra Nyelviskola Kft. ügyvezető igazgatója lapunknak arra mutatott rá, hogy a szakképző centrumokban jelentkező több ezer tanuló hatalmas terhet ró az intézményekre, amit nagyban enyhít a nyelviskolák részvétele a programban. Felhívta a figyelmet: a már bizonyos fokú nyelvtudással rendelkezők nyelvi tudásszintjét fel kell mérni, ez egy-két hét alatt több száz helyszínen több ezer felmérés lebonyolítását, értékelését jelentette. A programban oktató tanárok egy része a szakképző centrumok munkatársai közül kerül ki, másik részét a nyelviskolák biztosítják. – Sok olyan intézmény van azonban, ahol a tanárok közül senki nem vállalt képzést, így ezeken a helyeken a szervezés a nyelviskolákra hárult. – Utóbbiak folyamatosan ellenőrzik a tanárok szakmai munkáját, mérik és nyomon követik a résztvevők elégedettségét – tette hozzá a szakember.
Salusinszky András, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének alelnöke szerint van igény a nyelvtanulást támogató programokra, hiszen térségünkben jelentős a lemaradásunk a nyelvtudás terén. Felhívta a figyelmet, hogy a magyarok közül kevesebb mint feleannyian beszélnek angolul, mint a szlovákok vagy a csehek, és harmadannyian, mint a horvátok.