– Összesen 75 230 hallgatót vettek fel valamelyik felsőoktatási intézménybe, ami 2500-zal több, mint tavaly. Az orvosképző egyetemeken emelkedtek, míg a gazdaságtudományi képzési területen csökkentek a ponthatárok, ezzel együtt ilyen szempontból nincsenek jelentős különbségek az intézmények között – ismertette Horváth Zita, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára tegnap az M1-en.
Tájékoztatása szerint egy olyan – a német, német nemzetiség és latin – szakra jelentkezhettek a diákok, amelyre csak a maximális, ötszáz pontot megszerezve lehetett felvételt nyerni.
Az öt legnépszerűbb szak között szerepel műszaki, informatikai terület, a hatodik pedig az orvosképzés; ugyanakkor a tizenöt legnépszerűbb között már ott van az ápolás és betegellátás, illetve a pedagógusképzés. A helyettes államtitkár szerint ez azt jelenti, hogy a felsőoktatási stratégiában kijelölt területek visszaköszönnek a legnépszerűbb szakok között.
– A fiatalok, a szülők és a pedagógusok megértették azt az üzenetet, hogy ezekre a területekre érdemes jelentkezni, mert egyrészt van perspektíva, másrészt azért, mert jó színvonalú képzésekről van szó, és biztosan állítható, hogy a hallgatók szinte azonnal el tudnak helyezkedni a diplomaszerzést követően – fogalmazott Horváth Zita.
Növelte hallgatói számát a központi felvételi eljárásban a Szegedi Tudományegyetem, az intézmény 5817 diákot vett fel. Forgács Tamás, az egyetem tanárképző központjának főigazgatója arról tájékoztatott: az előző évhez képest mintegy nyolc százalékkal több jelentkező nyert felvételt a pedagógusképzésre, és újdonságként megjelentek a rövid ciklusú képzések, amelyeken a diplomával rendelkezők vehetnek részt.
A hazai szakegyetemek közül a Semmelweis Egyetem képzéseire szerettek volna a legtöbben bekerülni első helyen; az intézmény hat karán 2074 hallgató kezdheti meg tanulmányait magyar nyelvű képzésben a következő tanévben.
Sokan örülhettek a ponthatárok kihirdetése után
Fotó: Mirkó István
A Pécsi Tudományegyetemre 4903 új hallgatót vettek fel idén, az új hallgatók 59 százaléka az intézmény valamely alapképzésén kezdheti meg tanulmányait, az osztatlan és mesterképzéseken 16-16 százalékuk, a felsőoktatási szakképzéseken pedig kilenc százalékuk vehet részt.
A Miskolci Egyetemen többéves rekordot döntött a felvettek száma, amely a tavalyihoz képest csaknem két százalékkal emelkedett, és ezzel várhatóan a felsőoktatási intézmények között országosan is az élmezőnyben szerepelnek. A Debreceni Egyetemen a tavalyinál többen, 6621-en kezdhetik meg tanulmányaikat ősszel. A Budapesti Corvinus Egyetemre az általános felvételi eljárásban 3418 hallgató jutott be.
Tíz százalékkal tudta növelni a Kaposvári Egyetem az elsőhelyes jelentkezések számát, így az óvodapedagógia és a tanító szakon is több fiatal tanulhat. Ide összesen 2487-en jelentkeztek, közülük 1126-an jelölték meg első helyen az intézményt, a legtöbben – 397-en – a Pedagógiai Kart választották.
Az Agrár- és Környezettudományin 178-an, a Gazdaságtudományin 134-en, a Rippl-Rónai Művészeti Karon 93-an kezdhetik meg tanulmányaikat, a gyógypedagógia szakra kétszázan nyertek felvételt, és az új tanévben a múlt évinél 30 százalékkal többen foghatnak neki az agrárgazdaságban vagy a környezetvédelem területén hasznosítható diploma megszerzésének.
