– A kétgyermekes családokra is kiterjesztik a 10 millió forintos kedvezményes kamattámogatású kölcsönt, a háromgyermekeseknél pedig a kölcsönfelvétel lehetőségét 15 millió forintra emelik meg – jelentette be a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) bővítéséről szóló kormánydöntést ismertetve Gulyás Gergely a tegnapi Kormányinfón.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter hangsúlyozta: a család- és lakástámogatási rendszer kibővítésére a lakáskasszarendszer átalakításából felszabaduló forrásokat használják fel.
Elmondta, azt szeretné a kormány, ha még idén hatályba lépnének a csok változtatásai. A miniszter jelezte továbbá, hogy a kormány a hét végén bejelentést tesz a családi nemzeti konzultáció részleteiről, és ennek eredményeit követően további család- és lakástámogatási döntések születnek majd. Megjegyezte azt is, a kormány foglalkozik a 2019 végéig tartó ötszázalékos lakásáfa meghosszabbításának kérdésével.
– A kormány határozott továbbá arról, hogy Budapesten nem három, hanem négy súlyponti kórház lesz, ugyanis a Szent János-kórház is ilyen intézménnyé válik – közölte a miniszter.
Elmondta: a Szent János-kórház tervezésére 495 millió forintot biztosít a kormány, így egy több mint 500 ágyas kórház felépítése, újjáépítése történhet meg. A másik három, már eldöntött súlyponti kórház a Honvédkórház, a Szent László- és a Szent István-kórház összevonásával létrejövő intézmény, valamint a dél-budai centrumkórház lesz.
– Ezekre már kiírták a tervpályázatokat, amelyeknek december 9-ig meglesz az eredményük – tette hozzá. A Magyar Időknek az állami és magánegészségügy szétválasztására vonatkozó kérdésre rögzítette: az egészségügy nem üzlet, az államnak minden járulékot fizető polgárnak, illetve a nyugdíjasoknak is biztosítania kell az ellátást.
Hozzátette: ha a rendszer fennáll, vagyis hogy mindenki fizeti az egészségbiztosítási járulékot, akkor soha nem korlátozták, hogy valaki kiegészítő biztosítást kössön, magán-egészségügyi szolgáltatást vegyen igénybe.
Gulyás Gergely ismertette a belügyminiszter beszámolóját – a magyar és az európai titkosszolgálatok jelentései alapján –, hogy hetvenezer migráns észak felé tart, jelenleg a bosnyák határnál vannak, hetven kilométerre a magyar határtól. Hozzátette: a belügyminiszter intézkedett a magyar–horvát határ megerősítéséről, határvadász századokat vontak ott össze.
Elmondta azt is: a kormány döntése értelmében a bevándorlási hivatal helyett Idegenrendészeti Hivatal jön létre. Az átnevezést azzal indokolta, hogy az kifejezi a magyar választópolgárok akaratát, hogy Magyarország ne legyen bevándorlóország.
A Miniszterelnökség vezetője további kormánydöntésekről is beszámolt. A hulladékgazdálkodási problémákkal kapcsolatban kijelentette: nem engednek a rezsicsökkentésből.
– A szükséges konszolidációhoz a kormány forrást is fog biztosítani, illetve egy létrejövő bizottság egy héten belül jelentést tesz a hulladékgazdálkodás állapotáról – közölte. Arról is beszélt, hogy a kulturális taopénzek területén jelentős visszaélések voltak, ezért új támogatási rendszert vezetnek be.
Ellenzéki bírálat
A Fidesz a takarékoskodás támogatása helyett eladósítaná a családokat – reagált a csok bővítésének hírére a DK. A Párbeszéd sem volt elégedett a bejelentéssel, szerintük a csok bővítése tévút Ha az ellenzéken múlna, otthonteremtési program se lenne – így reagált a Fidesz az ellenzéki nyilatkozatokra.
Közleményükben azt írták, hogy Gyurcsány és a baloldal kormányzásuk alatt felszámoltak minden otthonteremtési kedvezményt, megszüntették az állami támogatású hiteleket és kockázatos devizahitelekbe hajszolták a családokat.
Siker az otthonteremtési támogatás
A 2015-ben bevezetett családok otthonteremtési támogatását (csok) eddig több mint 90 ezer család vette igénybe, az állami támogatás összege 250 milliárd forint volt a kormány kimutatása szerint.
Az otthonteremtési támogatásnak is köszönhetően 2018 első fél évében több mit 6500 új lakás épült, ami 30 százalékkal több, mint a 2017-es azonos időszakban mért adat. A beadott építési engedélyek alapján látható, hogy a jövőben is megmarad a lakásépítések dinamikája.
A családok létszámát nézve mintegy 360 ezer ember tudott új otthonba költözni vagy a meglévőt bővíteni a támogatás segítségével. Az adatok azt mutatják, hogy a támogatottak 12 százaléka gyermekét egyedül nevelő szülő.
A már megítélt támogatásoknak köszönhetően közel 45 ezer gyermek vállalásáról döntöttek a fiatalok, ezért jelentős demográfiai hatása van a programnak. Jövőre, 2019-ben a kibővített csokra az elfogadott költségvetésben 242 milliárd forint áll rendelkezésre, de nincs pénzügyi korlát, tehát amennyi igény érkezik, annyi támogatást nyújtanak.
Ami a csokot igénylőket illeti: harmaduk 30 év alatti, fele 30 és 40 év közötti, 20 százalékuk pedig 40 feletti. Az igénylő családok harminc százaléka egy gyermeket nevel, harmincnégy százalékuk kétgyermekes, egynegyedük nagycsaládos, tizenegy százalékuknak még nincs gyermeke. A megítélt támogatások közel 40 százaléka összefügg a nagycsaládos életformával, 25 százalékuk már jelenleg is nagycsaládos, és további 15 százalékuk vállalja, hogy azzá válik.
Területileg a legtöbb támogatást, az összes igény 23 százalékát a Közép-Magyarországon, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élők vehették igénybe, a többi megyében 5-6 százalékos volt az érdeklődés.
A támogatások 9 százalékát budapesti otthonokra, 23 százalékát megyei jogú városokban lévő ingatlanokra, 36 százalékát kisvárosi ingatlanokra kérték, 32 százalékát falvakban használták fel.
A támogatottak 80 százaléka ott használja fel a támogatást, ahol él, a budapestieknek azonban csak 66 százaléka marad a fővárosban, 34 százalékuk kisvárosokba, falvakba költözik a kapott támogatás segítségével.