A vádlottak a megismételt eljárás folyamán végig tagadták bűnösségüket, a pénteki ítélethirdetés után pedig felmentésüket kérték. A verdiktet a láthatóan megkönnyebbült harmadrendű vádlott és ügyvédje tudomásul vette, Portik és Hatvani védői felmentés miatt fellebbeztek, és kérték az ítélet hatályon kívül helyezését. Az ügyész súlyosbításért fellebbezett, és indítványozta, hogy a bíróság állapítsa meg a harmadrendű vádlott bűnösségét.
A bírónő kitért arra is, hogy a magyar kriminalisztikában a Prisztás-gyilkosság ügye egyedülálló, az ítélethirdetés elhúzódását tekintve mindenképpen. Az ítélet indoklásakor ezzel összefüggésben elmondta, az időmúlást különösen nagy súllyal vette figyelembe, utalva ezzel az 1996. november 1-jei gyilkosság és a nyomozás megkezdése óta eltelt csaknem két évtizedre.
Az indoklás szerint ellentmondóak voltak a másodrendű vádlott hozzátartozóinak a vallomásai, és így nem bizonyítják, hogy a férfi valóban vidéken, egy családi összejövetelen volt a gyilkosság idején. A bíróság szerint tehát az új bizonyítékok nem voltak alkalmasak arra, hogy az előző elsőfokú eljárásban beszerzett bizonyítékok alapján megállapított tényeket cáfolják, ezért az akkori ítélettel megegyező tényállást állapítottak meg. A harmadrendű vádlottat azért mentette fel a bíróság, mert az ügyészség nem tudta kétséget kizáróan bizonyítani, hogy a férfi tudta, Prisztás Józsefet meg fogják ölni.
Portik Tamás védője felmentésért fellebbezett és kérte az ítélet hatályon kívül helyezését – (Fotó: Bach Máté)
Mint ismert, az ügyészség Portik Tamást és két társát előre kitervelten, nyereségvágyból elkövetett gyilkossággal vádolta, mivel 1996-ban kölcsönügyletek folytán elszámolási vitába keveredett a budapesti éjszakai élet másik meghatározó alakjával, Prisztás Józseffel, és elhatározta, hogy megöleti őt. Portik a vádhatóság szerint 1996. október 28-án kézigránátot dobatott egy Prisztáshoz köthető budapesti autószalonra és a mellette lévő pizzériára.
Ezután az elsőrendű vádlott rávette ismerősét, hogy anyagi ellenszolgáltatásért segítse Prisztás megölését azzal, hogy információt szolgáltat napirendjéről, tartózkodási helyéről, és megtervezték a gyilkosságot – áll a vádiratban. Az ügyészség szerint Portik ismerőse csalta az áldozatot a III. kerületi Ladik utcába, ahol az elsőrendű vádlott testőre agyonlőtte a kocsijába beszálló Prisztást.
Az első fokon egyszer már tárgyalt büntetőperben a törvényszék Portikot 11, Hatvanit pedig 10 év fegyházra ítélte, Fazekas Ferencet, az ügy harmadrendű vádlottját – aki a vád szerint a gyilkosság helyszínére csalta az áldozatot – azonban bizonyítottság hiányában felmentették. Az ítélettel szemben bejelentett fellebbezés nyomán a Fővárosi Ítélőtábla tavaly októberben hatályon kívül helyezte a verdiktet, és új eljárásra utasították a törvényszéket, mert egy jogegységi határozat szerint ha valaki két vagy több emberölést követ el, akkor az, függetlenül az időponttól és az elhatározástól, több ember sérelmére elkövetett emberölésnek minősül, és ilyenkor együtt kell elbírálni ezeket a cselekményeket.
Portik Tamás ellen pedig szeptemberben vádat emeltek az Aranykéz utcai robbantás ügyében felbujtóként, előre kitervelten, több emberen elkövetett emberölés miatt.
Szocialista kapcsolat
Portik Tamás 2008 júniusában találkozott egy budapesti étteremben Laborc Sándorral, a Gyurcsány-kormány volt titkosszolgálati vezetőjével, Glemba Zoltán egykori III/III-as ügynökkel, valamint Vajtó Lajos MSZP-közeli üzletemberrel. A találkozóról készült hangfelvétel kiszivárgott leirata szerint Portik Tamás felajánlotta segítségét a szocialisták 2010-es választási győzelméhez. A pénteken elítélt férfi fideszes politikusok körüli rágalomhadjáratok megszervezését ígérte Laborc Sándoréknak. Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága a Portik–Laborc-találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottságot állított fel 2013 áprilisában. A testület jelentésében megállapította: a találkozókat Laborc Sándor Szilvásy György korábbi titokminiszter tudtával és kérésére hajtotta végre. „Hibának tekinthető”, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) közvélemény előtt ismert, első számú vezetője nyilvános helyen, személyesen találkozott a szintén széles körben ismert és „alvilági múltja miatt hírhedt Portik Tamással”. Az albizottság szerint hibát követett el az NBH főigazgatója, hogy a két beszélgetés során a Portik Tamás által megfogalmazott politikai tartalmú megjegyzéseket és felajánlásokat nem utasította határozottan vissza. A Portik–Laborc-találkozók nyomán hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás miatt indult büntetőeljárás, amit az ügyészség május 22-én szüntetett meg bűncselekmény hiányában. A Központi Nyomozó Főügyészség tájékoztatása szerint – mivel minősített ügyről van szó – a nyomozás során beszerzett bizonyítékok és a megszüntetés indokai sem hozhatók nyilvánosságra.
