Továbbra sem tisztázott, hogy Jakubinyi Róbert a saját maga rögzítette hangfelvételek, esetleg maga „szerezte” iratok vagy az állítólagos megbízóitól kapott terhelő iratok alapján akarta lejárattatni Tanyi Györggyel külföldön a belügyminisztert. A PestiSrácok.hu információi szerint Jakubinyi, az Egymásért Egy-másért Alapítvány kulcsfigurája önmagára és megbízóira is terhelő vallomást tett.
Laptársunk rendőrségi informátorai szerint az elmúlt hetekben Jakubinyi megtört, beismerő vallomást tett és mindent kipakolt saját szerepéről és megbízóiról. A gyanúsított állítólag azt is elárulta, hogy az egykori magas rangú titkosszolgálati potentátok milliókat ígértek neki, ha sikerül Pintér Sándor belügyminisztert külföldön lejáratni. Ezért az ügyért egyébként előzetes letartóztatásban van, amit éppen tegnap hosszabbított meg a bíróság.
Ismerve Jakubinyi előéletét, a titkosszolgálatokhoz, azon belül is titkosszolgálati vezetőkhöz fűződött kapcsolatait, nem váratlan, ha valóban beszélni kezdett, hiszen nem akarhat más helyett súlyos éveket eltölteni a rácsok mögött. Mondandója pedig lehet bőven, hiszen amikor éppen szabadlábon volt, titokban minden egyes találkozójáról hangfelvételt készített.
Így volt ez az Egymásért Egy-másért Alapítvány időszakában is, amikor névleg a fia vett részt az alapítvány munkájában, ám tényleges ő szabta meg az irányt. Az alapítványt és a szereplőket jól ismerők szerint Jakubinyi irányította a mindenkori – papíron szereplő – kuratóriumot, így Földesi-Szabó Lászlót, a titkosszolgálati vezetőket, köztük Gyarmati Györgyöt, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) akkori osztályvezetőjét, az NBH jogtanácsosát, majd a volt főigazgatót, Galambos Lajost is.
Együtt lettek vádlottak a katonai eljárásban
Nem véletlen, hogy Jakubinyi, Gyarmati és Galambos ugyanabban a perben vádlottak. Abban az eljárásban, amelyben a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsa a tervek szerint július 3-án hozta volna meg az elsőfokú ítéletet, ám az nem született meg, így augusztus 30–31-e a következő határnap, amikor a bíróság feltehetőleg dönt az ügyben. A per zárt ajtók mögött zajlik, mivel az eljárás minden részlete titkos minősítésű.
Sajtóértesülések szerint Jakubinyi Róbert a Gyurcsány-kormány titkosszolgálati vezetőit vesztegethette meg. A nem cáfolt hírek alapján az ügy az Egymásért Egy-másért Alapítványhoz kapcsolódik. Az állítólagos vád szerint Galambos Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatója, valamint Gyarmati György, az NBH volt osztályvezetője azért kapott milliókat – egyes hírek szerint százmilliót is meghaladó összegeket – az alapítvány pénzéből, hogy cserébe védjék Jakubinyit a hatóságok fellépésétől. Galambos a főigazgatói posztról távozva lett az alapítvány kuratóriumának tagja, amelyben a ténylegesen szolgáló Gyarmati már korábban felbukkant.
Galambos tanulmányt rendelt az alapítványról
A történethez tartozik – és mivel ez nem szerepel az ügyben, nem is titkos minősítésű –, hogy Galambos még főigazgatóként megbízást adott egy „külsős” kollégájának, hogy az részletesen térképezze fel az alapítványt és annak működését. A főigazgató állítólag arra volt különösen kíváncsi, hogy az alapítvány mennyire van „bekötve” a titkosszolgálathoz, azaz a saját maga irányította szervezethez. A tanulmány elkészült, és abban döntően Gyarmati szerepéről volt szó. A főtiszt az NBH osztályvezetőjeként került az alapítvány kuratóriumába, és a szerepét nem is titkolta Jakubinyi és Földesi-Szabó, hiszen még sajtótájékoztatót is szerveztek az új kuratóriumi tagok – Gyarmati és a jogtanácsos hölgy – bemutatására egy budai étteremben.
Mivel mindkét új tag tényleges szolgálatot teljesített a polgári elhárításnál, főnökeiknek tudniuk kellett az úgynevezett „jótékony” alapítványban betöltött szerepükről. Amennyiben Galambos mégsem tudott erről, az egyéb kérdéseket is felvet, mint például azt, hogy miként működött az NBH, ha a főigazgató nem értesült legalább a sajtóból a munkatársai új, civil feladatáról. Galambos azonban legkésőbb a maga megrendelte tanulmány kézhezvétele után már tudott Gyarmati szerepéről. Azt nem lehet tudni, hogy a főigazgató mihez kezdett a tanulmánnyal, mert annak nem találták a nyomát a hivatalban, amikor a tábornok távozása után átnézték az irattárakat.
Visszatérve Jakubinyihez, ő – és Földesi-Szabó – teljes mértékben tisztában volt azzal, hogy az alapítvány kuratóriuma két ténylegesen szolgáló titkosszolgálati vezetővel bővült, mint ahogy azzal is egyetértettek, hogy Galambos az NBH-ból való távozása után értelemszerűen bekerüljön az alapítvány kuratóriumába.
Információnk szerint a belügyminiszter lejáratásának gyanújába került Jakubinyi Róbert az üggyel kapcsolatban mégsem Galambos Lajosra vallott, mint aki a Pintér Sándor elleni lejáratóhullám részeként megbízta volna őt, hogy bírja rá Tanyi Györgyöt az akcióra. Úgy tudjuk, még csak nem is azzal az üggyel kapcsolatos iratokról volt szó, amiért Tanyit a minap első fokon 11 év fegyházra ítélték.
Mint ismert: Tanyi Györgyöt és társait a Lakatos Csaba elleni 1996-os merénylet miatt marasztalták el. A vád szerint Tanyi lőtt a hajtóra az ügetőn, társai – köztük testvérei – figyeléssel segítettek neki. Ez volt az az ügy, amit szintén lejárató szándékkal úgy tálaltak a sajtóban, hogy Pintér Sándor akkori rendőrfőkapitány megjelent a helyszínen és elvitte a merénylethez használt fegyvert. Azt a fegyvert, amely tárgyi bizonyítékként szerepelt a Tanyiék elleni perben.
Politikusokról szóló információkat tároltak
Akkor mégis kik lehetnek azok a volt titkosszolgálati vezetők, akik felbujthatták Jakubinyit? A nyomozás érdekeit szem előtt tartva nem nevezhetjük meg őket – egyelőre. Annyit azonban közölhetünk, hogy az érintettek azok között keresendők, akik a 2006-os őszödi beszéd folyamodványaként folyó politikusi megfigyelések kapcsán már szóba kerültek. Szilvásy György akkori titkosszolgálati miniszter korábban azt tagadta, hogy célzottan figyeltek meg akkori ellenzéki politikusokat, ám azt nem cáfolta, hogy más ügyek kapcsán keletkeztek információk ellenzéki politikusokról.
Az akkori titkosszolgálati folyamatokra rálátó informátoraink szerint ezeket a mostani kormánypárti politikusokra vonatkozó érzékeny információkat módszeresen duplikálták egyes titkosszolgálati vezetők a szakmai túlélésük reményében, és kijuttatták az NBH-ból. A hírek szerint az információk jó része papíralapon ma is fellelhető, és nem zárható ki, hogy Jakubinyi ilyen iratokkal próbált meg operálni.
Ehhez tartozik azonban a másik érzékeny információ. Mint azt már korábban írtuk, Jakubinyi minden találkozóját hangfelvételen rögzítette, ezeknek egy jó része eladó is volt, állítólag meg is vették, ám hogy kik, azt nem tudjuk. Ezeken a felvételeken kényes mondatok is elhangozhattak, amivel Jakubinyi megbízói megpróbálhattak visszaélni.
Egymilliárd forint hiányzik
Jakubinyi Róbert az Egymásért Egy-másért Alapítványt Földesi-Szabó Lászlóval és néhai Nagy Lajossal, az NBH első főigazgatójával hozta létre. Jakubinyi ellen két per folyik jelenleg. Az egyikről már szóltunk. A másikban a vád szerint az utasítására az alapítvány pénztárából csaknem egymilliárd forintot vettek ki, ami hozzá került, és az ellopott összeget a saját céljaira fordította. Ezzel együtt Jakubinyinek felelnie kell az alapítvány jótékony célra behozott, majd értékesített adományai után be nem fizetett adók miatt is.