Lerántotta a leplet a Jobbik anyagi visszaéléseiről Novák Előd, aki tegnap saját bejegyzésében sorolta hosszasan, milyen elképesztő összegeket fizet ki a Jobbik többek közt a pártvezetéshez lojális politikusoknak. A volt alelnök annak kapcsán tálalt ki, hogy lemond a jobbikos pártalapítványi kuratóriumi tagságáról, mert a párton belüli dőzsölés morálisan vállalhatatlan számára.
Mint írta: a Jobbik Magyarországért Alapítvány kuratóriumának május 29-i ülésén nagy nehezen még sikerült 2-2-es döntetlennel megakadályoznia, hogy a mandátumát a ciklusváltással elvesztő négy jobbikos képviselő még három hónapig egyfajta végkielégítésként folyósított, teljes mértékű képviselői tiszteletdíja mellé párhuzamosan a pártalapítvány is hasonló nagyságú, konkrétan nettó 400 ezres juttatást adjon „szakértésért” – szerinte inkább hallgatásért.
Novák nem írta le, kikről van szó, de a mostani ciklusban Kulcsár Gergely, Gyüre Csaba, Vágó Sebestyén, Egyed Zsolt, valamint Vona Gábor nem képviselő már.
Érdekes, hogy a pártalapítvány honlapján jelenleg is kuratóriumi tag Farkas Gergely és Gyüre Csaba.
A volt alelnök azzal folytatta, a pártelnökség nem tűrte a pártalapítványi leszavazást, Szabó Gábor, a kuratórium elnöke pedig két nappal később ismételt szavazást kérve 3-1 arányban már „átnyomta ugyanazt a gátlástalan javaslatot, amely most még csak egy képviselőt érintett, de mind a négy kiesett képviselő nevesítetten tervben van”.
– Újabb három nap elteltével – miután Toroczkai László feltárta a balliberális Együtt támogatását célzó, az alelnöksége idején megakadályozott javaslatot –, az egyik kurátor látszólag meggondolta magát, s a meghozott határozatot ismét felülbírálták, de a történet sajnos még mindig nem zárult le: a pártvezetés köréből olyan információhoz jutottam, hogy más keretből, diszkréten bújtatva, de ugyanúgy kifizetik a 400 ezreket négy éven át, most még a sajátos végkielégítésként folyósított képviselői tiszteletdíjakkal párhuzamosan is – vázolta a történteket Novák Előd.
A beszámolóból az is kiderült, hogy Pörzse Sándor ugyanígy kap – mandátumának több mint négy évvel ezelőtti megszűnése óta folyamatosan is – lényegében teljes képviselői fizetést hol a frakciótól, hol a pártalapítványtól, „miközben az érdemi munkavégzését mindenki láthatja, hogy mi…”.
Ráadásul ezzel még nincs is vége a Jobbik elképesztően zűrös pénzügyeinek. Novák felidézi, hogy a Jobbik azt a százmillió forint nagyságrendű pénzt is „felélte”, amit a kisemberektől kéregetett az ÁSZ-bírságra, sőt még százmillió forintnál is nagyobb kampánytartozása van a Magyar Posta felé.
Ismert, a Jobbik azután kezdett társadalmi gyűjtésbe, hogy a Simicska Lajossal kötött plakátszerződések miatt tiltott pártfinanszírozást állapított meg az ÁSZ, ami 660 millió forint visszafizetését rótta a Jobbikra. A párt a mai napig nem közölte, mire is költötték valójában a szimpatizánsoktól összekalapozott százmilliót, politikusaik folyamatosan egymásnak szögesen ellentmondóan fogalmaztak.
Felmerült az ÁSZ-bírság befizetése, amiről aztán Vona Gábor maga mondta, hogy nem fogják megtenni. Ezután azt mondták, arra kell a pénz, hogy egyáltalán el tudjanak indulni a választáson, vagyis kampánycélra. (A Jobbik közel hatszázmillió forint állami támogatást kapott a választási kampányra.)
Vona azt is felvetette: ha mégsem kell fizetniük az államkincstárnak, az elnökség dönt a pénz sorsáról. Olyan álláspont is elhangzott, hogy a pénzt visszautalják az őket támogatóknak.
A fentiek tükrében érthetetlen, miért döntött úgy a Jobbik, hogy – pénzhiányra hivatkozva – nem indít jelölteket egyes időközi önkormányzati választásokon, azt viszont megmagyarázza, miből támogatták volna anyagilag a Juhász Péter vezette Együttet, amiről Toroczkai László írt nemrégiben.
Utóbbit egyébként Sneider Tamás pártelnök is elismerte, amikor a Hír TV-ben közölte, „kósza ötletként felvetődött, hogy nem kell-e valamilyen szolidaritást vállalni velük”, de ezt közzétenni árulás. Azt, hogy valójában mire költött tavaly a Jobbik pártalapítványa, nem tudni, ugyanis a május 30-i határidő ellenére az alapítvány még mindig nem hozta nyilvánosságra tavalyi pénzügyeit.
Novák Előd a posztjában leszögezi, a közpénz ilyen hatalomtechnikai eszközként való felhasználása elfogadhatatlan számára, „ugyanakkor rávilágít, hogy miért támogatják a pártvezetést olyan sokan a képviselőink közül, s hogy miért távolodik el a frakció a párttól. […] Lemondásommal egyúttal tiltakozom a Pongrátz Gergely-érdemkereszt lényegében megszüntetésével szemben, hiszen eddig minden évértékelő része volt a díjátadás, de idén már úgy döntött a pártelnökség, hogy nem adja át az elismerést, melyet a párt »alapító atyjáról« neveztünk el” – zárta sorait Novák.
A Jobbikon belüli háborút erősíti a Zsúrpubi is. A párt házi portálja egyenesen a Fidesz ügynökének nevezte Toroczkait, aki szerintük beépült a kormánypártba, és konkrét és bizalmas információkat szivárogtatott a kormánypárti médiumok részére. Érdekes adalék, hogy a Zsúrpubi szerint a Jobbik azért indított sajtópert az adott médiumok ellen, mert meg akarta tudni, hogy kitől származnak a bennfentes információk. Ez a megfogalmazás azonban arra utal, hogy a sajtóban megjelent hírek igazak.
Közben tegnap újabb jobbikos politikus jelentette be távozását. Szmik Lajos a Győrplusz online magazinnal közölte: kilép a Jobbik Magyarországért Mozgalomból és a Jobbik Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat frakciójából. A jövőben függetlenként kívánja képviselni a győrújbaráti és a megyei lakosság érdekeit. Döntését egy régóta húzódó összeférhetetlenség, illetve a Jobbikon belül egy ideje megváltozott nézetek miatt hozta meg.
Eldőlhet Toroczkai sorsa
Akár már ma dönthet a Jobbik vezetése Toroczkai Lászlóról, aki ellen etikai és fegyelmi vizsgálat folyik a pártban. Ásotthalom polgármestere ellen azután kezdeményezett a Jobbik elnöksége eljárást, hogy bejelentette, Mi magunk néven a Jobbikon belüli platformot alapított. A párt elnökségének érvelése szerint „a Jobbik alapszabálya nem ad lehetőséget párton belüli platform alapítására, ezért minden ilyen kezdeményezést alapszabály-ellenesnek és illegitimnek tekint”.
Az azonban máig nem derült ki, pontosan melyik passzus mondja ki a Jobbikon belüli platform létrehozásának tiltását. A lapunk által megismert alapszabály szerint ugyanis csak akkor kell az elnökség külön engedélye, ha a platform elnevezésében szerepel a Jobbik, ám ez itt nem áll fenn.
Az elnökség másik indoka az etikai eljárás indítása mellett az volt, hogy Toroczkai „a tisztújító kongresszus után indított sajtóturnéja során jobbikos taghoz méltatlan módon és tartalommal nyilatkozott”. Erre vonatkozó rész sem szerepel az alapszabályban, több Jobbik-tag szerint pedig pont Toroczkai az, akinek a mondanivalója megegyezik a párt alapító nyilatkozatának szellemiségével.
A frakcióból kizárt Dúró Dóra tegnap azt közölte, lemond mandátumáról, ha azt Toroczkai Lászlónak vagy egy másik olyan jelöltnek adják, aki hűen képviseli a kongresszus 46 százalékának akaratát. Erről Dúró tájékoztatta a Jobbik elnökségét is. Jelezte azt is, hogy ha erre nem hajlandóak, akkor mandátumának végső sorsát a június 23-i gyűléstől teszi függővé.