A Fidesz szerint nemzeti szuverenitási és nemzetbiztonsági kérdéseket is felvet, hogy a Soros György által támogatott szervezetek átláthatatlanul működnek. Halász János, a nagyobbik kormánypárt parlamenti frakciójának szóvivője tegnapi sajtótájékoztatóján felidézte: a TASZ és a Transparency International megtagadta a válaszadást a Magyar Hírlap közérdekű adatigénylésére. A lap egyebek között arról érdeklődött, hogy milyen forrásokból végzik tevékenységüket ezek a szervezetek, kik és mennyiért adnak nekik tanácsokat. A politikus jelezte, hogy ezek mind olyan kérdések, amelyekkel a Soros-hálózat tagjai „rendszeresen bombázzák a különböző magyar intézeteket, szervezeteket”.
Úgy tűnik, hogy a Soros-szervezetek magukat egyáltalán nem szeretnék átláthatóvá tenni – fogalmazott a frakciószóvivő, hozzátéve: „Ahogy a migránsokra, úgy magukra nézve sem tartják kötelezőnek a magyar törvényeket.” Halász János aggályosnak találta, hogy az említett szervezetek akkora pénzügyi forrással rendelkeznek, amekkorával még a magyar emberek által demokratikusan megválasztott pártok sem, erőforrásai-kat pedig arra fordítják, hogy befolyásolják a hazai politikai folyamatokat. A sajtótájékoztató végén Halász János az elmúlt időszak tüntetéseire vonatkozó kérdésre válaszul elmondta, ezek a demonstrációk is azt mutatják, hogy egy működő demokráciában élünk.
A Soros-szervezetek finanszírozásáról egy nappal korábban Hidvéghi Balázs, a kormánypárt kommunikációs igazgatója tartott sajtótájékoztatót. Mint mondta: az amerikai milliárdos egyetlen év alatt, 2015-ben 1,2 milliárd forintot „pumpált be” ügynökszervezeteibe, hogy így egy alternatív új ellenzéki szervezetet építsen ki a legitim magyar kormánnyal szemben. Kiemelte, hogy a Soros-pénzek több mint 40 százalékát a Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért szervezetek kapták, amelyeket a magyar bevándorláspolitika elleni támadásokból és a „migránsbizniszből” lehet ismerni.
Emellett több tízmillió forinttal támogatta például a Political Capitalt és az Eötvös Károly Intézetet, amelyek szintén állandó politikai támadások kereszttüzében tartják a magyar kormányt – tette hozzá. – Soros György, úgy tűnik, nem ismer sem istent, sem embert, ha a saját politikai céljairól van szó – fogalmazott Hidvéghi Balázs, majd megjegyezte: ennek legújabb bizonyítéka, hogy a héten Soros Brüsszelbe látogat, mivel az Európai Bizottság (EB) elnökét és tagjait akarja felhasználni a Magyarország elleni támadásához.
Az Európai Bizottság egyik szóvivője pénteken jelentette be, hogy csütörtökön Jean-Claude Juncker, az EB elnöke Brüsszelben megbeszélést folytat Soros Györggyel a magyarországi felsőoktatási intézményeket érintő új magyar szabályozásról. Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke erről tegnap azt mondta: az üzletember brüsszeli látogatásának az egyik célja alighanem az, hogy a Fidesznek az Európai Néppártból (EPP) történő kizárásáért lobbizzon. A Fidesz arra számít, hogy az EPP ellenáll Soros György nyomásgyakorlásának, ettől függetlenül minden eddiginél nagyobb támadás érheti hazánkat Brüsszelből.
Cukiságkampány
Reklámkampányba kezdtek a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) a közösségi médiában a múlt héten. Tevékenységük ártalmatlan, filantróp voltát bizonygatják, ám amellett, hogy a promóciós anyagok önmagukban is ellentmondásosak, az utóbbi időben egyre világosabbá váltak a milliárdos szervezeteinek agresszív, politikai törekvései. Az OSF hangzatos, a rendszerváltással nosztalgiázó hívószavakkal, érzelmekre apelláló képekkel próbálja tisztára mosni magyarországi működését. A hazánkban 1984 óta működő szervezetek tevékenységéből olyan elemeket emeltek, mint a budapesti iskolásoknak napi egy-egy pohár tejet és péksüteményt biztosító iskolatejprogram, a kolontári iszapkatasztrófa károsultjainak támogatása, vagy a közintézményeknek adományozott ezer fénymásológép.
Ha megvizsgáljuk a segítő akciók költségeinek arányait, kiderül, hogy nem a filantrópia a legfontosabb számukra. A három említett projekt közül a fénymásolókra költötték a legtöbbet Sorosék: míg ezen eszközökre közel négy és fél, az iskolatejprogramra három-, az iszapkatasztrófa túlélőire pedig egymillió dollárt szántak. Bár állítólagos céljuk a kommunista rendszer megbuktatásának elősegítése volt a szamizdat iratok terjesztésével, elgondolkodtató, hogy a rendszerváltás után még hat évig, 1995-ig tartott a program, vagyis a konzervatív MDF egész kormányzati ciklusát is lefedte. Az iskolatejprogram pedig csak a fővárosban volt, vidékre nem terjesztették ki, pedig a balliberális Soros-közeli kutatóintézetek szerint is vidéken jóval nagyobb számban élnek nélkülöző gyermekek.
Figyelemre méltó, hogy az OSF még tavaly novemberben kiadott közleményében harminc, általuk támogatott magyarországi alapítványra hivatkozik, azonban korábban hatvannál is több volt a Sorosék által támogatott hazai „civil szervezetek” száma. Megjegyzendő, hogy a tavalyi év hazai támogatottjainak felsorolásából kihagyták az Amnesty International Magyarországot, amely az egyik legagresszívabb, politikailag is aktív szövetségesük. Emlékezetes, az Amnesty Internationalt Ausztriában lobbiszervezetként tartják számon, és hasonló törvény vonatkozik rájuk, mint amilyennek a megvitatása asztalon van a magyar parlamentben.
A hatásvadász reklámanyag érzelemvezérelte filantrópnak igyekszik beállítani Sorost, „aki maga is végigszenvedte a háborús idők ínséges éveit, nagyon jól tudta, hogy az átmeneti időszak nagyon nehéz”. Ugyanakkor a milliárdos, saját bevallása szerint, 1944-et tartja élete legszebb időszakának, mint ahogy minden „felborult egyensúlyú” helyzetet élvez, amelyeket ügyesen aknáz ki üzletileg. A rendszerváltás utáni időkből mára ismert, hogyan akart befolyásra szert tenni a magyar gazdaság fölött is, például az OTP megszerzésével.