A magyar–szerb zöldhatáron felépített kerítés létjogosultságát jelzi, hogy míg 2015-ben mintegy 400 ezer migráns érkezett a nyugat-balkáni útvonalon Magyarországra, 2016-ban már csak 18 ezer, idén pedig eddig alig 1100. – A magyar határon történik a legtöbb illegális határátlépés az Európai Unió területére – jelentette az európai határőrizeti ügynökség, a Frontex 2015 júniusában, amikorra fél év alatt mintegy ötvenezer migráns szökött be vagy próbált belépni a zöldhatáron az országba. Abban az időszakban például Olaszországba néhány ezerrel kevesebb menekült érkezett, mint hozzánk. Ugyancsak beszédes adat, hogy Görögországban is kevesebb illegális bevándorlót regisztráltak, mint nálunk, pedig frontországnak számított, és ma is az a migrációt tekintve.
A nyugat-balkáni útvonalat nem véletlenül választották a menekülők és az őket kifosztó embercsempészek, ez a legrövidebb út Törökországból a célországokba, elsősorban Németországba. A hazánkon átzúduló 400 ezres tömeggel – egyéni bevallás alapján, hiszen irat csak elvétve akadt – 106 országból érkeztek bevándorlók. Eleinte a koszovóiak voltak túlsúlyban, aztán amikor a polgárháború miatt a szíriaiak segítségre számíthattak Európában, már a legtöbb menekült szírnek mondta magát. Kétségtelen tény, hogy a háború miatt túlsúlyban lehettek a migránsok között a szírek, ám nagyon sok gazdasági menekült is volt köztük, főleg afgánok, irakiak, sőt afrikaiak is.
A nyugat-balkáni útvonal Törökországból, Ismírből indul. Onnan az Égei-tengeren a legközelebbi görög szigetekre, Kos, illetve Leszbosz szigetére szállítják a menekülőket az embercsempészek. Helyszíni jelentések szerint Ismír egyik negyede berendezkedett a migránsok csempészésére, és egy-egy tengeri útért akár 2-3 ezer eurót is elkérnek fejenként. A görög szigetekről a kontinensre már szervezett körülmények között, kompokkal vitték az embereket, majd Athén környékére, ahonnan Görögország északi részére, Szaloniki térségébe mentek tovább szervezetten bérautóbuszokkal. Innen a migránsok Macedónián és Szerbián keresztül szervezett formában léptek be újra a szerb–magyar határon keresztül a schengeni övezetbe.
A nyugat-balkáni útvonal Macedóniában Gevgelija, Szkopje, Kumanovo és Lojane érintésével tart Szerbiába, ahol Miratovac, Presevo, Belgrád, Strezovac az embercsempészek bejáratott útvonala. A magyar határ menti Horgos, illetve Kanjiza depózóállomások, odáig busszal, taxival lehet eljutni. A zöldhatáron Röszke és Szentmihály térségébe szöktették át a migránsokat, onnan Szeged, Budapest, Sopron taxival, busszal vagy vonattal, majd Bécs, Salzburg, végül Németország következett.
A magyar határzár felépítésével ez a bejáratott útvonal nehézkessé vált, ami csak fokozódott, miután előbb a görög–macedón határra a macedónok, majd a horvát–szlovén határra a szlovének, végül a szlovén–osztrák határra az osztrákok is műszaki határzárat telepítettek. Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerint 70-80 ezer migráns rekedhetett a nyugat-balkáni útvonalon, így továbbra is várható, hogy kisebb-nagyobb csoportokban hazánk határaihoz érkeznek, de a súlypont idén már áthelyeződött a román határra.
A migránsáradat óriási üzlet a maffiáknak. – Az embercsempészek évente mintegy 35 milliárd dollárt keresnek a menekültválságon, ez pedig a fegyver- és kábítószer-kereskedelmet követően a harmadik legjövedelmezőbb tevékenység a bűnözők számára – mondta júniusban William Lacy Swing, a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) főigazgatója a Reuters hírügynökségnek. A migránsok közé terroristák is vegyültek, és közülük többen később terrorcselekményeket hajtottak végre. Elég a francia születésű, belga Salah Abdeslamra utalni. Abdeslam a 2015-ös migránshullámmal hazánkba érkező ISIS-terroristák közül tizenhármat bizonyítottan Nyugat-Európába szállított.
A Szíriában kiképzett terroristák 2015-ben három nyugat-európai terrortámadásban vettek részt – Párizsban és Brüsszelben –, és három kivételével valamennyien életüket vesztették.