Újabb felvonásához érkezik holnap az úgynevezett kémügy, amikor a Kúria elbírálja a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség felülvizsgálati kérelmét a Gyurcsány-kormány titkosszolgálati vezetői, illetve egy civil ellen tavaly szeptemberben született jogerős felmentő ítélet ellen.
A Kúrián Galambos Lajos nyugállományú vezérőrnagy és három társa ellen kémkedés bűntette és más bűncselekmények miatt folyt minősített („államtitkos”) ügyben zárt ajtók mögött hallgatják meg a vádhatóság, a védők és a vádlottak álláspontját, a döntés kihirdetése viszont már nyilvános lesz.
Mint arról korábban írtunk, a Fővárosi Ítélőtábla 2017. szeptember 25-én mentette fel jogerősen a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori főigazgatóját, Galambos Lajost, utódját, Laborc Sándor vezérőrnagyot, a Gyurcsány-kormány titokminiszterét, Szilvásy Györgyöt és P. László cégvezetőt a kémkedés és bűnpártolás vádja alól. A felülvizsgálati kérelmet a Legfőbb Ügyészség képviseli a Kúria előtt.
A büntetőeljárási szabályok szerint a felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ítélete ellen akkor van helye, ha az ügydöntő határozatot a bíróság törvénysértő módon hozta meg. Amennyiben a Kúria osztja az ügyészség álláspontját, hatályon kívül helyezheti az ítéletet, és új eljárásra kötelezheti az ítélőtáblát. Ebben az esetben bármi megtörténhet, azaz akár újból fordulhat a kocka, és – miként egyszer már az először lefolytatott elsőfokú eljárásban – ismét kimondhatják Galambos, Laborc és Szilvásy bűnösségét.
Ismeretes, a kémperben először 2013-ban hirdettek ítéletet elsőfokon. A Debreceni Törvényszék katonai tanácsa Galambos Lajost kémkedésért két év tíz hónap börtönre ítélte.
Az egykori vezérőrnagynak jól jöhet Zamecsnik Péter ügyvéd segítsége
Fotó: Havran Zoltán
Szilvásy Györgyöt felbujtóként elkövetett kémkedésért két év tíz hónap szabadságvesztéssel sújtották, Laborc Sándort pedig hivatalos személy által elkövetett bűnpártolásért egyéves börtönbüntetésre ítélték, a büntetés végrehajtását két év próbaidőre felfüggesztve. P. Lászlót, a kémbotrányban felbukkanó, orosz hátterű biztonságtechnikai cég, a Zömök Kft. tulajdonosát felmentették az államellenes bűncselekmények elkövetésének vádja alól.
A Fővárosi Ítélőtábla 2015-ben az elsőfokú döntést hatályon kívül helyezte, és új elsőfokú eljárásról rendelkezett, miután megállapította, az elsőfokú tárgyaláson készült hangfelvételek leiratai olyan mértékben tértek el a valóban elhangzottaktól, hogy indokolt az ügy újrakezdése.
Másodjára a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsa mind a négy vádlottat felmentette bűncselekmény hiányában, az ügyészség fellebbezése miatt azonban ismét az ítélőtáblára került az ügy, a táblabíróság pedig helybenhagyta a „második” elsőfokú ítéletet, amely így jogerőssé vált.
Az ügyet még a Gyurcsány-kormány utolsó napjaiban titkosították 2041-ig, így ma sem tudható, hogy mit kerestek külföldi titkosszolgálati szakemberek 2007-ben a polgári elhárítás épületében. Az sem tudható, hogy a vádiratban szó esik-e arról, hogy az NBH-ba beengedett orosz titkosszolgák rákapcsolódhattak-e a hivatal központi szerverére, vagy sem.
Az adatvédelmi biztos hivatala tavaly vizsgálta a minősítés körülményeit, és megállapította, az adatok egy része nyilvánosságra hozható, ám erre információnk szerint csak a Kúria döntésének tükrében kerülhet sor. A vizsgálat kimondta: az ügy lényegében arról szól, ami a sajtóban kiszivárgott róla. Galambos Lajos poligráfos vizsgálattal kereste az NBH-ban a szerinte kiszivárogtatókat, amihez bolgárnak mondott szakemberek érkeztek a Zömök Kft. közvetítésével. A „bolgárok” azonban oroszok voltak.
