Előtte rendkívüli ülést tart a Fővárosi Közgyűlés – ennek témája információink szerint nincs kapcsolatban a tegnapi találkozóval, de nem kevésbé érdektelen Budapest szempontjából. A tizenkilenc fideszes képviselő által kezdeményezett ülésen a közterületek használatáról szóló rendeletet kívánják sürgősséggel módosítani.
A főváros és a kormány között az utóbbi hetekben több kérdésben is feszültség tapasztalható, amit a tegnapi találkozón próbált elsimítani a kormányfő és a főpolgármester. Régóta vita van a BKV finanszírozásáról. Legutóbb másfél hete fogalmazott úgy Tarlós István: ha a főváros nem jut több forráshoz, reális veszély, hogy nem tudja biztosítani az agglomerációs közlekedést, mivel a BKV költségvetéséből jelenleg évi 30-31 milliárd forint hiányzik az állami díjkedvezmények és az agglomerációs közlekedés biztosítása miatt, amely törvény szerint nem is a főváros kötelezettsége volna. Múlt kedden az Országgyűlés módosította a fővárosi forrásmegosztási törvényt, így Budapest a jövő évtől a BKV költségvetési hézagait az iparűzési adóból származó bevételekkel pótolhatja ki, továbbá a kerületektől is több forrást vonhat el erre a célra.
A múlt héten Tarlós István a parlamenti döntésre úgy reagált: ezzel az állam megszüntette az agglomerációs közlekedést, mert bár így valóban hárommilliárd forinttal több jut a fővároshoz, a jövő évi büdzsében hatmilliárd forinttal csökken a terület finanszírozása. Erre Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt csütörtökön azt mondta: noha a főváros most több mint 100 milliárd forint iparűzési adót használhat fel erre a célra, a kabinet kész tárgyalni a BKV agglomerációs járatainak finanszírozásáról. A főváros szerint azzal, hogy az iparűzési adóból származó bevétel rájuk eső része szinte teljesen a BKV finanszírozására menne el, nem maradna pénz az önálló és uniós fejlesztések önrészére. Tarlós István a tegnapi tárgyalást megelőzően a Miniszterelnökségre küldött, a miniszterelnöknek címzett levélben megerősítette azt az ajánlatát, hogy a főváros szívesen átadja az államnak a BKV-t, annak feladataival együtt.
Szintén feszültség forrása a hulladéktörvény módosításának terve, amely hátrányosan érintheti a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-t. (FKF). A Földművelésügyi Minisztérium tervezete szerint egy állami holding venné át a szemétdíjak beszedését, valamint határozna az önkormányzatok hulladékgyűjtő cégeinek működésére visszajuttatott összegekről is. A vidéki városok jelentős része üdvözli az elképzelést, mert cégeik veszteségesek. Városházi források szerint az új beszedési rend nagy vesztese, mintegy tízmilliárd forintos elvonással, az amúgy nyereséges FKF Zrt. lenne, ami szintén nehéz helyzetbe hozná a tulajdonos fővárost.
