Augusztus 16-án, szerdán a Veszprém Megyei Bv. Intézetben kell megkezdenie a rá kiszabott börtönbüntetés letöltését Tátrai Miklósnak (képünkön), a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. egykori vezetőjének – értesült a PestiSrácok.hu.
A portál úgy tudja, ha a volt MNV-vezér előzetes letartóztatásban töltött idejét beszámítják és részesül a megadható kedvezményekben, akkor Tátrainak összesen tíz hónapot kell a rácsok mögött töltenie. Emlékezetes, a Kúria Tátrai Miklóst a Sukoró-ügyben júniusban ítélte jogerősen három év börtönbüntetésre és három év közügyektől eltiltásra különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés kísérlete miatt. Bűntársa, Császy Zsolt, aki az MNV volt értékesítési igazgatója volt, két év hat hónap börtönt kapott, neki információink szerint szeptember közepén kell börtönbe vonulnia.
A Sukoró-ügy lényege, hogy még 2008. július 30-án Joav Blum izraeli-magyar üzletember csereszerződést kötött az állam képviseletében eljáró MNV-vel. Blum egy befektetőcsoportot képviselt, amely King’s City névvel kaszinóvárost akart építeni a Velencei-tó partjára, Sukoró területén. A megállapodás szerint az állam tulajdonában lévő sukorói telkeket cserélték volna el Joav Blum pilisi és albertirsai ingatlanjaival. Ha a telekcsere megvalósul, a vád szerint 1,2 milliárd forintos kár érte volna a magyar államot.
A verdikt kimondása után Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök és DK-s párttársa, Varju László megfenyegették az ügyben eljáró bírót és az ügyészeket. A volt kormányfő Facebook-oldalán a jogerős ítélet meghozatala után azt írta: nem az elítélt vádlottak, hanem „a nyomozó ügyészek, az elmarasztaló ítéletet hozó bírák a bűnösök”. Varju pedig arról beszélt, hogy Polt Péter legfőbb ügyész, Handó Tünde, az OBH elnöke, az ügyben eljáró „fideszes” ügyészek, az ítéletet meghozó bíró és tanácsa „addig lesznek szabadlábon, ameddig a magyar miniszterelnököt Orbán Viktornak hívják”.
Gyurcsányék fenyegetőzésének az is oka, hogy a 2009 áprilisában indult büntetőügyben korábban Gyurcsány felelősségét is feszegette a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF). Az ügyészek érdeklődését a nyomozás során ugyanis felkeltették annak a találkozónak a részletei, amelyet 2008. május 21-én tartottak a Parlament Nándorfehérvári termében. A Gyurcsány-kormány tagjai itt találkoztak a befektetői csoport képviselőivel, akik közölték, telekcserével szeretnének hozzájutni a beruházás megvalósításához szükséges földterülethez. Gyurcsány Ferenc ellen 2009. október 6-án tett feljelentést Schiffer András, az LMP frakcióvezetője, majd a legfőbb ügyész 2011 áprilisában kérte ki a DK jelenlegi elnökének mentelmi jogát, amit az Országgyűlés néhány hónappal később fel is függesztett. Gyurcsányt végül nem a Schiffer által kifogásolt jogszabálysértések, hanem a telekcserével összefüggésben, hivatali visszaélés bűntette miatt 2011. október 3-án hallgatta ki gyanúsítottként a KNYF. Vádlott nem lett a bukott miniszterelnökből, mert az ügyészség 2012 júliusában megszüntette ellene az eljárást azzal a magyarázattal, hogy nem lehetett egyértelműen bizonyítani a volt miniszterelnök szerepét a telekcseréről hozott döntésben, így Gyurcsány megúszta a felelősségre vonást.