Alapjaiban kérdőjelezi meg Baka András bírói elfogulatlanságát az a levél, amelyet a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) intézett 2017 februárjában a Kúria elnökéhez. A Soros György Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) hálózata által csak az utóbbi években több mint negyedmilliárd forinttal támogatott szervezet ugyanis egy elvesztett per után – alighanem példátlanul – számonkérte Darák Péteren, hogy nem a volt főbíró járt el tanácselnökként az ügyükben.
Bakát még 2011-ben emelte pajzsára az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (EKINT), a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ, amikor a Legfelsőbb Bíróság (LB) megszűnése miatt elvesztette hivatalát, s nagy sietve feljelentették a kormányt az Európai és a Velencei Bizottságnál. Azzal érveltek, hogy „Baka András elmozdítása mellett semmilyen meggyőző érv nem hozható fel, az sérti a bírói függetlenséget”.
Baka pedig minden fórumon azt nyilatkozta: politikai okokból távolították el, mert kritizálni merészelte a kormány egyes intézkedéseit.
Való igaz, Baka András egy LB-elnöktől szokatlan módon nyilvánosság előtt bírálta a törvényhozás munkáját, különösen ha a saját pozícióit érintő változásokról volt szó. Ahogy korábbi cikkünkben már utaltunk rá, nem tudta megemészteni például azt, hogy a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal felállításával elválik egymástól a főbírói és a bírósági igazgatásvezetői beosztás, amit ő – utolsóként – még egyszerre töltött be. De azt is sérelmezte, hogy a Kúria elnökével szemben olyan elvárást – legalább ötéves hazai bíráskodási gyakorlatot – támasztott az Ország-gyűlés, aminek nem tudott megfelelni.
Baka hiúságára jellemző, hogy 2008-ban, amikor Sólyom László először jelölte főbírónak, az akkor még létező Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) személyes alkalmasságát megkérdőjelező és megválasztását emiatt nem támogató döntése után elszaladt a sajtóhoz, s azt mondta, hogy a testület ülésén kifejezetten ellenséges légkör fogadta, és nem kapott lehetőséget koncepciója kifejtésére.
Az OIT válaszul nyilvánosságra hozta meghallgatásának jegyzőkönyvét, amely egyértelműen cáfolta állítását. Egyúttal kiderült belőle, hogy – mint akkor a Népszabadság fogalmazott: „a tizenhét év strasbourgi bíráskodás után hazatért, korábban pedig kizárólag jogelméleti munkával foglalkozó jelölt igen keveset tud a hazai viszonyokról”.
Az Országgyűlés végül harmadik nekifutásra szavazta meg a kinevezést; tisztségét 2011 végéig viselte, majd annak elvesztése után volt kollégáinál, az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt perelte be Magyarországot. A testület igazat is adott neki, amit a fent említett, Soroshoz köthető szervezetek egyöntetű lelkesedéssel fogadtak, és annak igazolására használtak fel, hogy a magyar kormány üldözi a hatalomtól független bírókat.
Személye ezzel a Fidesz–KDNP független igazságszolgáltatás ellen folytatott állítólagos hadjáratának bizonyítékává vált, idén is több Magyarországról szóló jelentés említette meg. Baka András eközben a Kúria elnökének, Darák Péternek köszönhetően tanácselnöki pozícióban van, és adatvédelmi, sajtó-helyreigazítási és személyiségi jogi perekben ítélkezik.
Az efféle ügyekben nemritkán kerülhet össze támogatóival, a TASZ-szal vagy éppen a Helsinki Bizottsággal. S nemegyszer fordult meg nála olyan ügy, amelynek így vagy úgy a kormány is érintettje volt. Ez történt például a Magyar Nemzeti Bank által nyújtott támogatások vagy a tao-pénzek esetében.
De Baka tanácsa döntött arról is, hogy Bayer Zsolt publicistát nyugodtan le lehet antiszemitázni.
Mindezzel természetesen nem azt állítjuk, hogy Baka András elfogult, de – mint azt egyszer kifejtette – nem elég függetlennek lenni, annak is kell látszani. A látszat egyébként más bírók esetében is sérülhet, hiszen például a Fővárosi Törvényszéken közadatkiadási pereket tárgyaló Uzsoky Ágnes fia, Szigeti Tamás 2017. szeptember 29-ig a TASZ önálló, általános képviselője volt.
A Soros Alapítvány által létrehozott EKINT vezetőjének, Majtényi Lászlónak – aki a baloldal legutóbbi államfőjelöltje volt – a felesége az egyebek között választási ügyekben illetékes kúriai tanács tagja, Majtényi unokahúga pedig a Pesti Központi Kerületi Bíróságon ítélkezik.
Cserni János – aki 2006-ban nyilvánosan kiállt Gyurcsány Ferenc mellett, és a 2006 őszén rendőri erőszak áldozatául esett Révész Máriusz fideszes honatyán élcelődött – ugyanakkor most a Handó Tünde vezette Országos Bírósági Hivatal munkatársa.
Érdemes felidézni, hogy a Soros-hálózat által pénzelt szervezetek, mint a Helsinki Bizottság, évek óta tartanak úgynevezett érzékenyítő tréningeket bíróknak és igazságügyi dolgozóknak, ám a képzések ítélkezésre gyakorolt hatásáról semmiféle adat nem áll rendelkezésre.