„Az az ember, aki nem ért a számítógéphez, a XXI. században analfabétának fog számítani” – idézte a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) főigazgatója Teller Ede szavait a Nemzeti kiberbiztonsági konferencia megnyitóján tegnap. Szabó Hedvig vezérőrnagy hozzátette: nemcsak a számítógépekhez, azok biztonságához is érteni kell. Az unió idén ötödször rendezi meg az európai kiberbiztonsági hónapot, ismét magyar rendezvényekkel és hazai állami, illetve civil résztvevőkkel.
Az állami és magánszektornak, az egyetemi szférának, a szakembereknek, fejlesztőknek, felhasználóknak együtt kell dolgozniuk, hogy a jelen és a közeljövő kihívásának meg tudjunk felelni. Erre hívja fel a figyelmet a konferencia idei mottója is: „A kiberbiztonság közös felelősségünk”.
Az idei rendezvények kiemelt témakörei: az otthoni és a munkahelyi kiberbiztonság, az internetkapcsolattal működő úgynevezett IoT- (Internet of Things) eszközök, valamint a kiberbiztonsággal kapcsolatos készségek fejlesztése. Az utóbbihoz kapcsolódva Bencsik Balázs, a Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NKI) vezetője előadásában hangsúlyozta: 2022-re uniós szinten 350 ezer kiberbiztonsághoz is értő IT-szakember fog hiányozni, míg globális szinten 1,8-2 millió. Ebből következik, hogy jelentős beruházásokra van szükség az oktatás területén, az IT-szakemberek képzésében.
Ugyancsak kikerülhetetlen a kiberbiztonság tudatosítása, a felhasználóknak ebből a szempontból is tudatos felhasználókká való nevelése. Mindenkinek el kell – kellene – sajátítania ezeket a képességeket. A helyzetet azonban jól jellemzi, hogy az elmúlt öt évben az uniós lakosság 71 százaléka osztott meg magáról valamilyen személyes adatot az interneten. Több mint 60 százalék kapcsolattartási adatokat, a nevét, a születési idejét, a személyiigazolvány-számát is megosztotta. 40 százalék körüli volt a hitelkártya- és bankszámlaadatokat megosztók aránya. Az elrettentő példa, amikor a felhasználó a munkaállomása képernyőjére ragasztja ki a kódjait, ami elképesztően felelőtlen dolog. Ám nem lehet csodálkozni ezen, amikor a magyarországi nagyvállalatoknak is csak mintegy a fele, míg a kis- és középvállalkozások kevesebb mint 10 százaléka foglalkozik tervezetten IT-biztonsággal.
Bencsik Balázs rávilágított: az előrejelzések szerint 2020-ra 50-60 milliárd IoT-eszköz fog működni a világban. Egyre inkább ezeknek az eszközöknek a puszta léte határozza majd meg az életünket. A kockázat pedig folyamatosan nő. A szakember példaként említette, hogy a kiberbűnözés folyamatos emelkedést mutat: 2013 és 2017 között ötszörösére nőtt ennek gazdasági hatása; 2019-re pedig újabb négyszeres növekedést jeleznek előre.