Palkovics László pár hete beszélt arról az Indexen tartott fogadóóráján: tervezik megvizsgálni annak lehetőségét, hogy a hagyományainkat, a kialakult munkarendünket illetően mit jelentene a 9 órai iskolakezdés.
Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke a Magyar Időknek azt mondta: még nem foglalkoztak a kérdéssel, és egyelőre a testületnek sincs kialakított álláspontja. Azt azonban megjegyezte: tudva, hogy a kora reggeli órákban még nem működik olyan jól az agy, mint a nap előrehaladtával, lehetne foglalkozni a későbbi iskolakezdéssel. – Ehhez viszont meg kell vizsgálni, hogy ez a változás mit jelentene a családoknak, hiszen a szülők többsége 8 órára jár dolgozni – hívta fel a figyelmet az NPK elnöke.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) vezetője nem tartja rossz elképzelésnek a későbbi tanításkezdést, azonban fontosnak tartja, hogy erről minden szakmai szervezettel egyeztessen a kormány. Mendrey László emlékeztetett: több OECD-országban később kezdik a tanítást, nálunk viszont már évszázadok óta bevett gyakorlat a 8 órás kezdés.
– Léteznek különböző pszichológiai vizsgálatok, amelyek azt mutatják, hogy a gyerekek alvási ciklusa megváltozott, így később fekszenek le aludni és kevesebb idejük jut a pihenésre. Ha innen közelítjük meg a kérdést, előnyös lenne, ha később kellene iskolába menniük – magyarázta Mendrey László.
Arra ugyanakkor ő is felhívta a figyelmet: az általános iskolások esetében komoly problémát okozna a családoknak megoldani a gyerekek felügyeletét az iskolakezdésig.
Az Amerikai Gyerekgyógyászati Akadémia 2014-es tanulmánya szerint érdemes lenne kitolni az iskolakezdés időpontját fél kilencre vagy még későbbre.
A kamaszoknál ugyanis este legalább két órával később jelentkezik az alvásigény, és mivel nyolc és fél, kilenc és fél óra alvásra lenne szükségük, reggel ugyanennyivel később kelnének fel.