Tallai Gábor kiemelte: ahhoz, hogy ’56-ot a helyére tegyük, érdemes felidézni, mi történt korábban. Példaként említette az 1953-as berlini munkásfelkelést, amelynek során 1600 embert tartóztattak le. Az Egyesült Államokban elkezdődött az emberi jogi mozgalom, 1955-ben a szovjetek kivonultak Ausztriából. Mindemellett tartott a szuezi válság, 1956 nyarán a lengyelországi Poznanban pedig kitört a munkásfelkelés – sorolta.
A múzeum programigazgatója kitért arra is: a haderő, amellyel a Szovjetunió „meg akarta regulázni” Magyarországot, a kor legnagyobb szárazföldi hadereje volt. Az akkori magyar forradalmárok bebizonyították azonban, hogy „ha egy közösség úgy dönt, élni akar, nem számít, mekkora az ellenfél” – hangsúlyozta Tallai Gábor.