Az MTA háromévente választ levelező és rendes, valamint külső és tiszteleti tagokat (legutóbb 2016 májusában volt választás). Az Akadémia honlapján közölt összesítés szerint 193 hazai és külföldi új tagot ajánlanak a tudományos osztályok a Magyar Tudományos Akadémia testületébe. Levelező tagságra 111, rendes tagságra 28, külső tagságra 37, míg tiszteletire 17 kutatót ajánlottak.
A tudósok 31 százaléka nő, az 50 év alattiak száma 18, a legfiatalabb ajánlott 41 éves. A női ajánlottak átlagéletkora 59,6 év, a férfi ajánlottaké 60,6 év. Minden tagjelölt esetében legalább három ajánlás kellett a tudós testület jelenlegi tagjai részéről.
Januárban a tudományos osztályok tagjelölő osztályüléseket tartanak, ahol titkos szavazással, egyszerű többséggel (több mint 50 százalék igen szavazattal) határoznak az ajánlott személy tagjelöltségéről. A szavazatok több mint felét elnyerők felkerülnek a közös akadémiai jelöltlistára.
Az alapszabály szerint az a személy választható levelező taggá, aki rendelkezik az MTA doktora vagy annak megfelelő tudományos fokozattal, és aki tudományát elismerten és különösen magas színvonalon, alkotó módon műveli, valamint magyar állampolgár. Rendes taggá az a levelező tag választható, aki akadémiai tagságának elnyerése óta jelentős tudományos eredményeket ért el.
Külső taggá azt az életvitelszerűen külföldön élő, tudományos tevékenységet külföldön folytató kiemelkedő tudóst választhatják meg, aki magát magyarnak vallja, és szoros kapcsolatot tart a hazai tudományos élettel. A tiszteleti tagságot olyan tudományos tevékenységet külföldön folytató tudós kaphatja meg, aki a magyar tudomány különleges megbecsülésére tarthat számot.
Az Mta.hu oldalon elérhető ajánlásokból kiderül, hogy a fizikai osztály az egyetlen, amelyik nem jelölt kutatónőt egyik címre sem. (A hét levelező tagságra jelölt férfi között ott van Frei Zsolt, aki érdemi munkát végzett a gravitációs hullámok meghatározásában.) A legtöbb alkalmas jelöltet a biológiai osztály állította, összesen huszonhatot. Levelező tag lehet egyebek mellett Acsády László agykutató, Báldi András, a magyar természetvédelmi biológia egyik megteremtője, Dinnyés András, a sejtmagátültetéses klónozás egyik úttörője.
Szintén levelező tag lehet Reglődi Dóra neuroendrokinológus és Vértessy G. Beáta molekuláris biológus. A Filozófiai és Történettudományok Osztályának levelező tagságra ajánlott jelöltjei között van Demetrovics Zsolt pszichológus, Font Márta középkori történész, Radnóti Sándor művészetfilozófus és Rainer M. János, az 1945 utáni magyar történelem kutatója. A Földtudományi Osztály jelöltjei között szerepel Harangi Szabolcs vulkanológus és Karátson Dávid geomorfológus.
A választható új tagok számáról és a tudományos osztályok közötti elosztásukról az MTA elnöksége dönt 2019 márciusában. Az új tagok megválasztására 2019. május elején, az MTA éves közgyűlésének második ülésnapján kerül sor. Az MTA kommunikációs osztályától tudjuk, hogy az MTA-törvény szerint 365 hazai tagja (rendes és levelező) lehet az Akadémiának. Jelen állás szerint 332 ilyen tag van. Azaz a jelenlegi állás szerint 33 új levelező tagja lehet az MTA-nak.